A véres csütörtöknek is nevezett 1956 október 25-ei, Kossuth téri sortűz nyomán a lakosság egyre nagyobb része állt a forradalom mellé így 26-ára az egész országra kiterjedtek a harcok és a tüntetések, általánossá váltak a sztrájkok, sorra alakultak a munkástanácsok, a forradalmi bizottságok. Felgyorsult a néphadsereg szétesése is: az alakulatok egy része átállt vagy tétlenül nézte a laktanyák lefegyverzését.
Nagy Imre miniszterelnök nem sokkal éjfél után rádióüzenetében bejelentette, hogy új népfront kormányt alakít. A Szabad Európa rádió aznapi híreit hallják.
"A budapesti rádió mai első adásában felszólította Budapest lakosságát, hogy ma egész napon át ne menjen ki az utcára. Az üzemekben egész napon át szünetel a munka."
A kommunista párt vezetése folyamatosan ülésezett, a Katonai Bizottság továbbra is a felkelés leverését szorgalmazta. Marosán György, a Politikai Bizottság tagjának javaslatára Direktóriumot választottak, ennek tagjai Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró Antal lettek. A Központi Vezetőség elfogadta Nagy Imre új kormánylistáját. Az MDP KV és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége munkástanácsok alakítására szólított fel.
Délután a rádió közölte az Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, a függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat ígért, továbbá amnesztiát, ha a felkelők beszüntetik a fegyveres harcot és este tízig leteszik a fegyvert.
Mosonmagyaróváron azonban a határőrlaktanyából sortüzet adtak le az épület előtt tüntető békés tömegre. Több mint kilencvenen meghaltak, az események nyomán pedig három határőrtisztet meglincseltek. Halálos áldozatokat követelt szintén ezen a napon a kecskeméti, az esztergomi és a nagykanizsai sortűz is.