Relevánsnak és helyesnek tartotta a kormányfő által, az október 2-ai kvótanépszavazás után beterjesztett alaptörvény-módosítást az InfoRádió Aréna című műsorában Trócsányi László igazságügyi miniszter. Arra a kérdésre pedig, hogy el tudná-e képzelni, hogy a módosítás nyomán az Európai Unió bármilyen bírósága előállhat-e valamilyen kötelezéssel vagy büntetéssel, a tárcavezető azt mondta:
„Nem hiszem, mert én azt gondolom, hogy ezek a cikkek, amik itt vannak, nem mondanak semmi olyat, ami ellentétes lenne az uniós joggal. Tehát én ilyen szempontból minden vitára kész vagyok, és úgy gondolom, hogy nagyon sok érvet tudunk fölhozni. Természetesen különböző nézetek vannak, de úgy gondolom, hogy ez az érv, amit mi fölsoroltunk, teljesen legitim, létezik és a nemzeti alkotmánybíróságok ezt rögzítették.”
Arról, hogy az uniós jog vagy a tagországok alkotmányai előbbre valók, Trócsányi László elismerte, hogy a bírói joggyakorlat az uniós jog elsőbbségét alakította ki.
„De nem véletlen, hogy az uniós szerződésbe nem tették be, mert, ha az uniós szerződésbe bekerült volna, akkor nincs miről beszélni, de nem tették be. Tehát mégiscsak a nemzeti alkotmányoknak van valamilyen szerepe és a nemzeti alkotmányokat nem lehet sutba dobni” - fogalmazott az igazságügyi miniszter.
A parlament előtt fekvő alaptörvény-módosítás alkotmányos identitásként meghatározza a magyar alkotmány azon pontjait, amelyek fölött nem kívánja átadni a rendelkezési jogot az Európai Uniónak.
Így a dokumentum értelmében Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.