Lesz-e népszavazás a 2 millió forintos bérplafonról?

Infostart
2016. október 13. 09:42
Az állami cégeknél alkalmazandó 2 millió forintos bérplafonról szóló, illetve a földprivatizáció ügyében kezdeményezett népszavazás kiírásáról is vitázott az Országgyűlés.

Kész Zoltán, független országgyűlési képviselő magánszemélyként kezdeményezte az állami cégeknél alkalmazandó 2 millió forintos bérplafonról szóló népszavazás kiírását. A kezdeményezéshez kevesebb mint 200 ezer, ám több mint 100 ezer támogató aláírást gyűjtöttek, ezért a Háznak kell döntenie arról, hogy kiírják-e a referendumot.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága olyan határozati javaslatot terjesztett be, amely lehetőséget ad a referendum elrendelésére és elvetésére is. A fideszes Vas Imre azonban úgy látta, hogy referendumon igen alacsony lenne a részvétel.

Ilyen alacsony támogatottság mellett, tehát, hogy 60 nap alatt gyakorlatilag 106 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ez azt valószínűsíti, hogy talán még az 1990-es 13,5 százalék körüli részvétel alatt lenne a népszavazáson való részvétel” - mondta Vas Imre.

A szocialista Gőgös Zoltán szerint viszont az aláírásgyűjtés nehezebb volt, mint régebben, mert – mint mondta – korábban senkinek sem kellett attól tartania, hogy ha aláír egy népszavazást kezdeményező ívet, "akkor repül az állásából".

„Ez a népszavazás arról szól, hogy a pofátlan magasra emelt állami vezetők fizetését vegyük vissza 2 millióra, amit egyébként a Fidesz minden kampányában, amit megnyert megígért, majd utána megemelt” - fogalmazott Gőgös Zoltán.

A jobbikos Szilágyi György ugyan demagógnak tartotta a kérdést, a referendum intézményét azonban támogatta.

„Bizony a hitvány munkáért nem csak a jelenlegi 5 millió forintos bérplafon, de a kérdésben foglalt 2 millió forint is túlságosan sok. Az alkalmatlan vezetőket le kell váltani” - jelentette ki a jobbikos képviselő.

Rubovszky György a KDNP részéről nem támogatta a referendum kiírását.

„Remélem, hogy ennek megfelelő módosító indítványt valaki be fog nyújtani a háznak” - fogalmazott a KDNP-s képviselő.

Az LMP-s Schmuck Erzsébetnek nem volt kétsége afelől, hogy a kormánypárti többség nem támogatja a népszavazás kiírását.

„A kormány ebben az esetben úgy látjuk, hogy fél, fél attól, hogy az emberek elmennének szavazni és azt mondanák, hogy nem” - véli Schmuck Erzsébet.

A referendumot kezdeményező Kész Zoltán független képviselő úgy látta, hogy a kormányoldal Magyarország többségével helyezkedne szembe, ha nem a referendum mellett döntene. A határozatról még októberben szavaz az Országgyűlés.

Ahogy a szocialisták szintén több mint 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer támogató aláírást felmutató, a földprivatizáció tilalmára vonatkozó népszavazási kezdeményezéséről is.

Ennek vitájában Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka úgy látta, hogy okafogyottá vált a kezdeményezés, Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka viszont a 21. század legnagyobb gazemberségének nevezte a földárveréseket. Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szintén a népszavazás kiírása mellett érvelt, ahogy az LMP-s Sallai R. Benedek is.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lesz-e népszavazás a 2 millió forintos bérplafonról?
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást