A Szent Korona Kutatócsoport vezetője kiemelte, a témát nem kutatták sohasem szisztematikusan.
„1916-18-ig élő téma volt, hiszen királyság volt, a Horthy-korban király nélküli királyságban éltek, a kommunizmusban részben tabu volt, illetve nem volt itthon a korona” - mondta Pálffy Géza.
A kutatócsoport vezetője hozzátette, a korona és a koronázás ezen korszakát nem tárták fel, tehát nagyon sok újat lehet mondani. A történeti írott forrásokat is gyűjtik Európa különböző levéltáraiból, múzeumaiból, és a fennmaradt tárgyi emlékeket is.
A legendákról Pálffy Géza azt mondta, mondják, leejtették, összetörték, lóról esett le a korona, a kutatásaik szerint a legvalószínűbb, hogy 1638 februárjában, amikor III. Ferdinánd feleségét koronázták Pozsonyban, rossz kulcsot hoztak a bécsi kincstárból a koronaládához és a híres nádor, Esterházy Miklós lakatosokkal törte fel, a feltételezés szerint ekkor sérült meg a korona – tette hozzá a kutatócsoport vezetője.
„Biztosan tudjuk, hogy a korona mindig védőtokban van, a feltöréskor ez összetört, úgy kellett kifeszegetni. Helyette az uralkodó, akinek szintén nagyon kellemetlen volt az esemény, új tokot készíttetett. A mai feltételezésünk szerint, ami egybevág a képi ábrázolásokkal, hiszen a legkorábbi részletes ábrázolás még egyenes kereszttel mutatja, a későbbiek pedig már ferdével, úgy tűnik, hogy a korona keresztje ekkor, 1638 februárjában ferdült el” - jelezte Pálffy Géza.
A Szent Korona Kutatócsoport vezetője elmondta, az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné koronázásnak szertartásáról hamarosan egy 150 képpel díszített könyv jelenik meg.
„Erről a koronázásról már filmfelvétel is készült. A Magyar Tudományos Akadémián mutatjuk bea legújabb filmünket a kutatási eredményekről, karácsonykor ez egyórás DVD-n is meg fog jelenni” - mondta Pálffy Géza.
További részletek a kedd este hét óra után kezdődő Szigma - A holnap világa című magazinban.