A 2-es típusú, felnőttkorban kialakuló cukorbetegség elősegíti a rosszindulatú szájüregi daganatok kialakulását, terjedését és a túlélési esélyeket is csökkenti – mondta Ujpál Márta, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi docense. A Semmelweis Egyetem munkacsoportja az elsők között vizsgálta a szájüregi rákok és a cukorbetegség epidemiológiai összefüggéseit. A kutatásokból az is kiderült, az elmúlt másfél évtizedben csaknem duplájára emelkedett a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága. A cukorbetegeknek ezért javasolt rendszeres szájüregi klinikai szűrővizsgálatokon részt venniük, valamint évente kétszer felkeresni fogorvosukat, mert így már a daganatot megelőző kórképek is felismerhetőek.
Ma már sokan kutatják és több publikáció is megjelent a szájüregi daganatok és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseiről, de 15 évvel ezelőtt újdonságnak számított ez a kutatási irány, miközben már akkor is kezdett bizonyossá válni, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség között szoros összefüggés figyelhető meg – mondta Ujpál Márta arról a kutatásról, amelyet másfél évtizeddel ezelőtt kezdtek el az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikán.
Hozzátette, azért figyeltek fel a témára, mert a klinika betegeinek 55-60 százalékát rosszindulatú szájüregi daganatos páciensek teszik ki, akik jelentős arányban cukorbetegséggel is küzdenek, miközben Magyarországnak az összes rosszindulatú daganatos halálozást és a szájüregi daganatok mortalitását tekintve is vezető szerepe van Európában.
A kutatásból kiderült, nemcsak a rosszindulatú szájüregi rákos megbetegedések, de már a daganatmegelőző elváltozások is nagyobb arányban fordultak elő a cukorbetegeknél a kontrollcsoporthoz képest – mondta Ujpál Márta.
A szövettani vizsgálatok arra is rámutattak, hogy diabétesz esetén agresszívabban terjednek a rosszindulatú szájüregi daganatok – tette hozzá az egyetemi docens, aki kitért arra is, hogy a legmegdöbbentőbb eredmény az, hogy halálozási arány is rosszabb ezeknél a betegeknél: a szájüregi daganatok ötéves túlélése átlagosan 50-55 százalékra tehető, a diabéteszes betegek azonban a műtétek és utókezelések után is mindössze csak 2-2 és fél évig maradnak életben.
Ujpál Márta beszámolt róla, az elmúlt évek vizsgálatai arra is rámutattak, hogy csaknem duplájára emelkedett a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága a szájüregi daganatosok és a kontrollcsoport körében egyaránt. Tehát ezek a kutatások is igazolják, hogy a 2-es diabétesz, vagyis a felnőttkorban, a helytelen táplálkozás és életmód következtében kialakuló, túlnyomórészt nem inzulinfüggő cukorbaj népbetegség – magyarázta az egyetemi docens.
A tapasztalatok alapján Ujpál Márta úgy véli, komolyan kell venni a 2-es típusú diabétesz terjedését és nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre és a kezelésre. A prevenció kapcsán az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatása javasolt, vagyis sok sportolás, mediterrán étrend bevezetése mellett a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése.
A kezelésről Ujpál Márta elmondta, a cukorbeteg daganatos pácienseknél a diabétesz karbantartása, a rendszeres orvosi és gyógyszeres kontroll a daganatterápiához is kedvezőbb körülményeket teremt.
Az egyetemi docens szerint a belgyógyászokkal való együttműködés, vagyis a rendszeres szűrések révén a betegségek korai felismerése szintén fontos lenne a kedvezőtlen statisztika megváltoztatása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegeknek javasolt rendszeres szájüregi klinikai szűrővizsgálatokon részt venniük. Egészséges felnőtteknek évente legalább egyszer, diabéteszeseknek minimum évente kétszer szükséges felkeresni fogorvosukat, mivel a fogászati vizsgálatoknak részét képezi a stomato-onkológiai vizsgálat is. A daganatot megelőző kórképek korai felismerése a kezelést is hatékonyabbá teheti.