Nem kell megindokolni a parlament felosztását – mondta az InfoRádiónak Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint erre két lehetőség áll a törvényhozás rendelkezésére.
„Vagy az Országgyűlés határozatképtelenné válik, és egy idő után belátja, hogy nem tud rendesen működni. Ekkor feloszlathatja magát – persze ilyenkor vannak más feloszlatási módok is. Vagy elnevezik az előrehozott választást előrehozott választásnak, ha a kormányzóképes parlamenti többség úgy dönt, hogy feloszlatja magát, mert neki ebben a stádiumban a feloszlatást követően nagyobb esélye van újabb parlamenti megbízatást szerezni, és akkor a megválasztása esetén további négy évre biztosítva van a parlamenti megbízatás, vagyis további négy évig működhet a kormány” - ismertette az alkotmányjogász.
Az alkotmányjogász hozzátette: a rendes választástól eltérő időpontban történő voksolást csak akkor kell megindokolni, ha az országgyűlés meg akarja hosszabbítani a mandátumát.
A Nemzeti Választási Iroda tavaly ősszel központi előállítású nyomtatványokat és szavazási kellékeket rendelt meg, ugyanis akkoriban több kezdeményezés is volt különböző referendumokra.
Pálffy Ilona idén februárban – egy héttel Orbán Viktor kvótareferendumra vonatkozó bejelentése előtt – azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy akár a soron következő országgyűlési választást vagy két népszavazást is le tudnának bonyolítani.
„Bármikor lehet lényegében 2018-ig népszavazást tartani. Két nagy népszavazásra gondoltunk, úgy, hogy mind a két esetben két-két szavazólapot kellene gyártani, ugyanis a szavazólap eleve már 620 millióba kerültek volna. Tehát a két szavazólap összesen 620 millió forint” - közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
A rendszerváltás óta még soha nem tartottak előrehozott parlamenti választást Magyarországon.