Nemcsak Németországban, de Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is több anyagi ráfordítást követel a migrációs krízis a korábban vártnál – mondta Csaba László közgazdász.
„Nulla van erre előirányozva, vagy legalábbis elégtelen mértékben. Az Európai Unió nemrégiben átirányított pénzeket a területfejlesztésről a migráció finanszírozására. Ez az első lépés, ezt sokkal erőteljesebben meg kell majd lépni minden országban és uniós szinten is, mert sem a belbiztonsági, sem a honvédelmi, sem az integrációs kiadások nincsenek arányban ennek a kihívásnak a súlyával.”
A tömegesen érkező migránsok ellátása tehát meg kell, hogy jelenjen az érintett országok büdzséiben is – tette hozzá Csaba László.
„Nincsenek ezek az összegek előirányozva, nem azt mondom, hogy nem lehet előteremteni, de azt igen, hogy szükség van a költségvetések tartós átrendezésére, mert ez egy nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel.”
A közgazdász kitért arra is, hogy a közvetlen költségeken túl, az uniót közvetetten az elbizonytalanodás nyomán kialakuló piaci magatartások is negatívan érintik, mivel a befektetőket sok helyütt visszafogottság jellemzi.
Rövid távú elképzelésekkel nem lehet a gazdasági problémákat megoldani
Azok a kormányok, amelyek csak rövid távú megoldásokat keresnek a gazdasági problémákra, visszaesésre vagy stagnálásra számíthatnak - mondta a közgazdász, egyetemi tanár.
„Ez a közepes fejlettség csapdája, hogy azok a kormányzatok, amelyek a gyors megtérülés, a gyors népszerűség uszályába kerülnek, és elhanyagolják ezeket a kevésbé triviális, de hosszú távon fontos elemeket, ráfizetnek. A társadalmak, de a kormányok is. Minket fenyeget ez a veszély, illetve pont benne vagyunk: pont a kiszámíthatósággal, a jogállamisággal, az olyan emberi tőkét szolgáló beruházásokkal, mint az egészségügy nem törődnek eleget, és megrekednek.”
Csaba László szerint Magyarországnak nem az uniós átlagot kell elérnie, hanem a régión belül kellene versenyképesnek lennie.
„Nem kell nekünk utolérni az Európai Unió átlagát. Egy lassú növekedés mellett ez nem következik be, és az egy veszély, mert a társadalom többet vár. Egyenlőtlen társadalomban sokan vannak, akik kizárva érzik magukat vagy effektíve lemaradnak. Ezek a bajok halmozódnak, ahelyett, hogy megoldódnának.”
A közgazdász a munkát terhelő járulékok rendszerének átalakításáról is beszélt.
„Az állami kiadásokat jelentősen csökkentenék, lehetne beruházásokat elhalasztani. Nem érzem nagyon sürgetőnek az energetikai és az infrastrukturális beruházásokat, fontosak, de nem sürgetőek. Ha azonnal nem kezdik el az atomerőművet, akkor áramhiány lesz Magyarországon – ezt nem gondolnám. Ennek következtében, ha később építik az atomerőművet, megteremtődik a mozgástér, mert amit az előkészítésre kellene, lehetne járulékcsökkentésként kint hagyni. A beruházásoknak, az állami kiadások átstrukturálása: kevesebbet költenek stadion- és atomerőmű-építésre és lehetne a járulékokat csökkenteni, és a munkaadók egyik legfontosabb követelése teljesülne.”
Csaba László szerint az állami kiadások átalakításával és visszafogásával elérhető lenne a járulékok csökkentése.