Egyre többen várnak szervátültetésre, ám egyre idősebbek a szervdonorok - mondta a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.
Nemcsak Magyarországon, az egész világon egyre növekszenek a transzplantációs várólisták, miközben egyre kevesebb az átültethető szerv – mondta a transzplantáció új tendenciáiról Máthé Zoltán.
„A szervek minőségében is van egy eltolódás, ugyanis míg korábban, 5-6-10 évvel ezelőtt a 20-40 év közötti úgynevezett motorbalesetes betegek váltak agyhalottá és belőlük lehetett ezeket a szerveket kioperálni, most már szerencsére a közlekedés-biztonság és az orvostudomány fejlődésének következtében, mert a roncsolt sérüléseket is most már bizonyos szinteken jobban tudják gyógyítani, egyre kevesebb az a donor, aki fiatal és akiből ki lehet emelni működő szerveket.”
Tehát míg korábban 55 év volt a donorok számára a felső korhatár, mára akár 70-80 éves donorokat is jelentenek a transzplantációs központok számára – tette hozzá Máthé Zoltán.
„Ez a probléma most már Magyarországon is látszik, főleg, hogy most már az Eurotransplant részei lettünk, és ez a mindennapokban is előjön.”
Ennek ellenére Máthé Zoltán úgy látta, hogy a transzplantációs együttműködéshez való 2013-as csatlakozás összességében jót tett Magyarországnak, tehát sikernek tekinthető.
Sem Magyarországon sem az Eurotransplant országokban nincs jelen a szervkereskedelem - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.
Nem is lehet és nincs is jelen a szervkereskedelem sem Magyarországon, sem az Eurotransplant 8 tagországában – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Máthé Zoltán, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.
„Ugyanis az Eurotransplantban, így Magyarországon is nagyon szigorúan szabályozott az egész folyamat. Amíg az agyhalott donort jelentik egészen addig, amíg a transzplantáció sikeresen megvalósul, ezt a folyamatot 30-40 ember együttes munkája teszi lehetővé és sikeressé. Ebbe nem lehet beavatkozni és Magyarországon és Európa nagy részében szóba sem jöhet szervkereskedelem és nem is merül föl.”
Máthé Zoltán elismerte, hogy a sajtóhírek alapján Indiában, Ázsiában azonban előfordulhatnak efféle beavatkozások.
A szervadományozás egyébként 1972 óta törvényileg szabályozott Magyarországon, hazánkban, az agyhalott donorokból történő transzplantációk esetén – ahogy a környező országok többségében – a feltételezett beleegyezés elve működik.
„Ez azt jelenti, hogy bárkiből ki lehet venni a szervet, amennyiben életében ez ellen nem tiltakozott, akár az országos transzplantációs nyilvántartóban vagy bármilyen más formában, akár a hozzátartozóknál. Lehetőség van Magyarországon élő-donoros transzplantációra is, amely az elmúlt időben jelentős fejlődésen ment át és egyre nagyobb számban végezzük ezeket a beavatkozásokat nemcsak budapesti transzplantációs centrumban, hanem Pécsett, Szegeden és Debrecenben is.”
Az élő-donoros transzplantáció szabályozása szerint egyenes ági rokon gond nélkül felajánlhatja veséjét, de a beteggel közeli érzelmi kapcsolatban lévő személyeknek is van erre lehetőségük.