Még 2014-ben, a devizahitel-károsultak érdekében tartott demonstráció-sorozat egyik állomása a Markó utcában a Kúria épülete előtt, egy másik Orbán Viktor miniszterelnök budapesti otthona előtt lett volna, ám a rendőrség, majd később a bíróság is megtiltotta ezen helyszíneken a tüntetést – emlékeztetett Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára.
„Az eljáró rendőrség és később a bíróság olyan szempontok alapján tiltotta meg ezeken a helyszíneken a tüntetést, amelyek ugyan szerepelnek a törvényben, de nem a tiltási, hanem a gyülekezés feloszlatási okok között. A bíróság egyfajta jogértelmezéssel úgy ítélte meg, ha eleve feltételezhető, hogy megvalósul mások alapvető jogainak sérelme, akkor ezt lehet tiltó okként is értelmezni.”
A Kúria esetében az eredeti, most megsemmisített ítélet a bíróság zavartalan működésének súlyos veszélyeztetésével indokolt, míg a miniszterelnök otthonánál azért nem lehetett demonstrálni, mert az az ítélet szerint mások jogainak és szabadságának sérelmével járt volna.
„Másodlagos szerepe volt annak, hogy a miniszterelnök házáról volt szó. A bíróság és az Alkotmánybíróság is azt tekintette mérvadónak, hogy ezeken a helyszíneken olyan lakókörzetekről van szó, ahol mások alapvető jogai is sérülhetnek. A mozgás szabadsága, mert nem tud hazamenni, a magánszférához való jog, mert egy hangos tüntetés valamennyi, a környéken lévő házba, telekre behallatszik.”
A gyülekezési jog egy nagyon fontos demokratikus alapjog – hangsúlyozta Bitskey Botond.
„Nem arról van szó, hogy ahol lakóépületek vannak, a környéken emberek laknak, ott egyáltalán nem lehet gyülekezni, de ebben az esetben bizonyos korlátozásokat elő lehet írni.”
Az Alkotmánybíróság azt írta elő az Országgyűlésnek, hogy a törvény módosításával meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a bíróságok mérlegelhessék a tiltó jogok között is mások alapvető jogainak a sérelmét, illetve annak veszélyét – tette hozzá a testület főtitkára.