A diákok örülnek a vakációnak, és biztosan nem értenek egyet azokkal a felnőttekkel, akik szerint a két és fél hónapos szünidő túl hosszú. A gyerekek nyáron sokat elfelejtenek a tanultakból, a szülők munkában vannak, ezért nincs idejük rájuk, a rokonokra egyre több családban nem lehet számítani, mert szintén dolgoznak, messze élnek, esetleg már nem is élnek. A nyaralás, a napközi és a tábor sokak számára nem megfizethető, egyszóval a nyári szünet túl hosszú, legfeljebb hathetesnek kellene lennie – érvel Salamon Eszter, a Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja.
„Európa legtöbb államában a szülők nyáron érdemi mennyiségű szabadságot tudnak kivenni. Németországban, ahol hat hét a nyári szünet, egy hónapra bezárnak a gyárak, az intézmények, így azt a családok együtt tudják tölteni.”
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter győri iskolaigazgató szerint a nyári szünet megrövidítése a harminchat hetes tanév nyári meghosszabbítását jelentené, ami megvalósíthatatlan, mert júliusban és augusztusban elviselhetetlenül meleg van a légkondicionáló nélküli iskolákban.
„A magyar családok döntő többsége azért, ha lehet, nyáron veszi ki a szabadságát. Nyáron könnyebben meg tudja oldani a gyermek elhelyezését, mint télen vagy a tavaszi hónapokban.”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem a nyári szünet megrövidítésén, hanem a vakáció tartalmas eltöltésének lehetővé tételén munkálkodik – mondta az InfoRádiónak Balog Zoltán tárcavezető.
„Azon dolgozunk és már léptünk is előre, hogy a Nemzeti Táboroztatási Programban olyan pluszkínálataink legyenek, nyelvtanulásban, zenében, sportban, hogy kevésbé hasson úgy a szünidő, ami a felejtést erősíti.”
A Táborfigyelő.hu adatbázisa szerint az egymillió kétszázezer vakációzó gyerek majdnem száz tábor közül választhat, feltéve, ha a szülei meg tudják fizetni. Az ottalvós táborok minimum 18 ezer forintba kerülnek, a szaktáborok szervezői azonban 80, sőt 170 ezer forintot is elkérnek egy tíznapos programért.