Ónodi-Szűcs Zoltán az M1-en kifejtette: vidéken legalább öt "szuperkórház" van, ahol az év minden órájában és minden szakterület vonatkozásában van ügyeleti ellátás, míg Budapesten jelenleg egy ilyen sincs. Ezért a fővárosi egészségügyi ellátás átalakításának a legfontosabb célja, hogy a kapacitásokat úgy szervezzék újra, hogy azok a lehető legjobban szolgálják a lakossági igényeket.
Mint mondta, ennek része, hogy bizonyos ellátási egységeket "átvisznek" az úgynevezett szuperkórházakba, de - mint hangsúlyozta - az "a-ból b-be költözés" a rosszabból a jobba való költözést jelenti majd.
A szakpolitikus szerint a fővárosban három vagy négy "szuperkórházra" lenne szükség: egyre Észak-Pesten, egyre Dél-Pesten, Budán pedig egyelőre az Etele tér környéke látszik megfelelőnek. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az Etele tér azért lenne "viszonylag jó területe a fejlesztésnek", mert jól megközelíthető, van a közelében P+R parkoló, buszpályaudvar, metróállomás és vasútállomás, és vannak üres telkek is. Mint mondta, ide szeretnének építeni egy 800-1000 ágyas centrumot, ami a nap minden órájában nyújtana ügyeleti ellátást. Hozzátette: ebbe a teljesen új komplexumba költöznének egyes ellátási egységek is a teljesebb ügyeleti ellátás érdekében.
Az államtitkár jelezte: a legjobb ellátás érdekében szükség lenne egy negyedik "szuperkórházra" is a fővárosban, mivel még nem készült el az M0 körgyűrű észak-nyugati szakasza, a közép-budai hegyekből nehézkes a megközelítése az Etele téri centrumnak. Hozzátette: az épülő M0-s körgyűrű északnyugati nyomvonalának a közelében lenne ideális ennek a helyszíne.
Ónodi-Szűcs Zoltán a költségekkel kapcsolatban megjegyezte: a kormány még nem döntött a forrásokról, az azonban biztos, hogy 200-350 milliárd forint közötti összeget kell a következő négy évben - nagyobb részben hazai, kisebb részben uniós - forrásból elkölteni, hogy a vidéki ellátás színvonalát el lehessen érni a fővárosban is.
A politikus kedd reggel a 180 perc című műsorban is beszélt a budapesti ellátás fejlesztéséről. Itt elmondta, szeretnék a krónikus ágyak egy részét - amelyek a szociális ellátást szolgálják - átadni a szociális ellátórendszernek, de ott, ahol az egészségügy dominál - például a rehabilitációnál és a krónikus pszichiátriánál - mindenképpen szeretnénk, ha az egészségügy továbbra is domináns szerepet játszana.
Ezért azon gondolkodnak, hogy részben uniós, részben hazai forrásokat felhasználva újranyissák az OPNI-t.
Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: nem hiszi, hogy szuperkórházak nélkül érdemben lehet javítani az ügyeleti ellátás színvonalát Budapesten.
Újbuda üdvözli a tervet
Újbuda vezetése messzemenően támogatja az elképzelést, mivel az egészségügy az egyik olyan terület, ahol az önkormányzat erőteljes fejlesztéseket kíván végrehajtani az elkövetkezendő években – olvasható a közleményben.
Újbuda vezetése úgy látja: az ellátási szintek szétválasztása lehetőséget teremt Budán a kórházi ellátás rendezésre és a járó beteg, illetve szakellátás funkciójának megerősítésre.
Újbuda vezetése szakmai egyeztetések és a szóba jöhető földterületek számbavétele formájában nyújtott segítséget a javaslat kidolgozásához. A kerületben több olyan be nem épített telek is található, amely alkalmas lehet az új kórház befogadására. Ezek közül a közlekedési és infrastrukturális illetve a telek szabályozási adottságokat figyelme véve az Etele tér környéke tűnik a legjobb választásnak - közölte a kerület vezetése.
„Kifejezetten indokolt és örömteli lenne, ha ez a beruházás Újbudán valósulna meg, ezért ennek érdekében továbbra is nyitottak vagyunk az együttműködésre. A Sürgősségi Centrum felépülése hatalmas előrelépést jelentene a városrész és egyben Budapest egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztése terén, ami középtávú városfejlesztési stratégiánk egyik sarokpontját képezi" – vélekedik Hoffmann Tamás polgármester.