A főváros vízgazdálkodási tervei a nagy sportesemények és az árvízvédelmi fejlesztések tükrében témájú szakmai napon Tarlós István közölte, szerdán tájékoztatták arról, hogy elkészültek a védműtervek.
Hozzátette, "fákat mindenképpen ki kell vágni, e nélkül a védműépítés nem úszható meg".
Tarlós István azt mondta, a tervek szerint 2018 végére befejezhetik a több mint huszonöt éve húzódó beruházást.
A védmű nyomvonala szakmai javaslatok alapján dől majd el - jegyezte meg.
A főpolgármester jelezte, még ezen a nyáron közszemlére teszik a partrendezés látványterveit a Római-part több pontján.
Úgy fogalmazott: "a Római-part árvízvédelmének megerősítése, a mobil védmű megépítése nem az élővilág elleni merénylet, a vízvédelmi rendszerrel a fővárost akarjuk megvédeni, és egyben élhető városi teret szeretnénk kialakítani".
Szólt arról is, hogy még ebben az évben befejezik a komplex fővárosi vízgazdálkodási koncepciót. Ez a dokumentumcsomag tartalmazza - a többi között - a meglévő védművek teljes geodéziai, hidrológiai vizsgálatát és a fejlesztési terveket.
Tarlós István közölte, európai uniós fejlesztési pénzekből mintegy 28 milliárd forintot fordítanak a magas kockázatú vízvezetékszakaszok, elsősorban az azbesztcement vezetékek cseréjére.
A főpolgármester hangsúlyozta: a klímaváltozás elleni küzdelem mindenkit érintő világméretű probléma és feladat. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váltak és válnak a szélsőséges időjárási események: Európában 1998 és 2014 között száznál több nagy árvíz volt, ezek több mint 700 emberéletet követeltek, mintegy félmillió embert kellett kitelepíteni, a gazdasági károkat körülbelül 30 milliárd euróra becsülik - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az országban vannak olyan területek, ahol az elmúlt 15 évben felgyorsult a kiszáradás, de ezektől pár száz kilométerre vannak olyan helyek, ahol jelentős árvizek és belvizek nehezítik a mezőgazdasági munkákat.
Az elmúlt 15 évben négyszer is "rekordokat döntögetett", 2013-ban pedig olyan "veszedelmes méreteket" öltött az ár, hogy a mértékadó árvízszintet jogszabályi szinten szigorítani kellett - mondta Tarlós István.
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a 2017-es vizes világbajnokságról (vb) és a 2024-re tervezett olimpiáról szólva elmondta: a világbajnokság óriási lehetőség Budapest számára, a vb és az olimpia 2024-es megrendezésére képes a főváros.
A vizes vb kapcsán közölte, mintegy 20 milliárd forintos projektről van szó, a fő fejlesztési csomag a Margitszigetre irányul: legkésőbb 2017 elejéig megvalósul a sziget teljes csatornázottsága, azt követően a gerincutat teljes szélességében átépítik. Lesznek továbbá rekreációs fejlesztések, sok leromlott területet megújítanak, és lesznek új nyilvános illemhelyek is.
A vizes vb-től független projekt a Palatinus strand fejlesztése, amelynek eredményeképpen az egész évben látogatható lesz.
A tervezett 2024-es olimpiáról szólva Szeneczey Balázs hangsúlyozta: minden építményt úgy terveznek, hogy azokat a játékok után ne kelljen lebontani. Példaként említette, hogy az olimpiai és a médiafalu szálláshelyeit is úgy tervezik, hogy azok lakásként vagy kollégiumi férőhelyként hasznosulhassanak a későbbiekben.
Közölte, a sportlétesítmények közül az olimpiai stadion az, amelyet nem építenének meg az olimpia megrendezése nélkül, minden egyéb más helyszínt létrehoznának ettől függetlenül is.
A vízgazdálkodási és vízépítési szakmai napot a fővárosi önkormányzat a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarával közösen szervezte.