A Magyar Idők cikke szerint külföldi vendégmunkások, diákok, szakképzetlen, kisegítő családtagok szolgálhatják ki a hazai nyaralóhelyeken a turistákat idén, mivel súlyos a munkaerőhiány az idegenforgalmi főszezon előtt. A lap kiemeli: több helyen azért nem nyitottak még ki a panziók, büfék, éttermek, mert nehezen találnak alkalmazottakat. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke szerint nyugaton átlagosan száz-százötvenezer forinttal keresnek többet a szakácsok; a külföldi hotelek, vendéglátóhelyek pedig elcsábítják a magyar szakembereket.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy hetente majdnem 450 menekült ad be menedékjogi kérelmet a magyar-szerb-határ két tranzitzónájában, Röszkénél és Tompánál. Majdnem minden nap kicserélődik a zónák állománya, azaz naponta új menedékkérők érkeznek. Az illegális határátlépés is folyamatos ezen a határszakaszon: már 12 ezer fölé emelkedett azoknak a száma, akik az év eleje óta a kerítésen át jutottak Magyarországra, és akiket a magyar-szerb határ átlépésekor elfogtak.
A Népszabadság írásából kiderül: a 2024-es budapesti olimpia megrendezése érdekében a Fidesz olimpiai törvénnyel állt elő, amelyből kiderül: létrehoznának egy széles jogkörrel rendelkező Olimpiai Megvalósítási Hatóságot, amely kezdeményezhetné például ingatlanok kisajátítását, és amely felel a létesítmények megépüléséért is.
A Népszabadság cikke szerint megfelezte a Csepeli Munkásotthon támogatását Hoppál Péter kulturális államtitkár. Ehhez az összeghez ráadásul az intézmény csak az év végén jut hozzá, tehát meg kell előlegeznie azt. Az elmúlt időszak költségcsökkentési és elbocsátási hulláma után az intézménynek most további 5-6 millió forintot kellene megspórolnia a túléléshez. A városrész vezetése szeretné megszerezni a Csepeli Munkásotthont, komoly harcot folytat az üzemeltető alapítvánnyal.
A Magyar Időknek Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese úgy nyilatkozott: pártja már két-három héttel ezelőtt felhagyott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos aláírásgyűjtéssel. Tovább gyűjtik viszont az aláírásokat az állami földek eladásával kapcsolatos, valamint a cégvezetők kétmillió forintos bérplafonjáról szóló népszavazási kérdésekben. A politikus hozzátette: eddig százötvenezer aláírást sikerült összegyűjteniük.
A Magyar Nemzet a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákokról készített összeállításából kiderül: a közép-európai régióban Magyarországon a legmagasabb az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemre együttesen felvett diákok aránya. A lap összeállításából kiderül: mibe is vág bele az, aki úgy dönt: nem Magyarországon kezdi meg az egyetemi tanulmányait.
A Portfolio cikke szerint 2000 év elejéhez képest most több mint két és félszer többet kell fizetniük a lakást bérlőknek. Az online gazdasági portál szerint bár a változás nagy, de ha az összegeket összehasonlítjuk Európa más országainak áraival, már korántsem ilyen sötét a kép. A magyar lakás árak és bérleti díjak ugyanis az egyik legalacsonyabbnak számítanak, ez azonban azt is jelzi, hogy nem feltétlenül a bérleti díjak magasak, inkább a lakásárak túl alacsonyak nemzetközi viszonylatban.
A Pénzcentrum.hu írásából kiderül: érdemes lehet most befektetőként a krisztinavárosi lakáspiacon próbálkozni: a Déli pályaudvar esetleges megszüntetése ugyanis néhány év alatt annyit hozhat a konyhára, amire ritkán van példa. A jelenlegi piaci mutatókat figyelembe véve ráadásul az ingatlan leértékelődésére még akkor se kell feltétlenül számítani, ha esetleg mégsem kap zöld utat a városfejlesztés.
A Napi.hu összeállításából kiderül: a jelek szerint Warren Buffett, a legendás befektető döntése arról, hogy Apple részvényeket vásárol, ismét szembement az általános piaci hangulattal. A technológiai cégeket tömörítő Nasdaq 100-as index esését olyan sokan várják, mint utoljára 5 évvel ezelőtt. A témával bővebben is foglalkozunk az InfoRádió reggel 9 óra után kezdődő Üzleti Reggeli című műsorában.