Még a népszavazás előtt sem lehet tudni, hogyan döntenek a britek az Európai Unióból való kilépésről - mondta Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter.
„Természetes van unió Anglia nélkül és van Anglia EU nélkül. Nagyon nehéz lenne most bármilyen jóslatba bocsátkozni, mert borotvaélen táncol a dolog. Vízválasztóhoz érkezünk: ha az angolok bent maradnak, az megerősíti az uniót, azt mondják majd az unió hívei: no lám. Ugyanezt mondják az ellenzők, ha az angolok a nem felé billennek.”
Balázs Péter kiemelte, hogy Európai Unió és Magyarország viszonya továbbra sem harmonikus.
„Nézem a készülő plakátokat, hogy „üzenjünk Brüsszelnek”, amelyek nem szólnak senkinek. Brüsszelben az Európai Parlamentben van Magyarországnak 21 helye, abból 12 fideszes. Az Európai Bizottságnak Magyarországnak egy biztosa van, aki Navracsics Tibor. A Európai Tanácsban csak a kormány képviselői jelenhetnek meg. Nem tudom, ki az a Brüsszel, bárhol keresem, mindig a kormányzó többség tükörképét találom.”
A volt külügyminiszter szerint kisebb tagállamok számára fontos az együttműködés, mert az EU meghatározó tagjai a nagyhatalmi együttműködés keretein belül találnak számukra méltó partnereket.
„Ha nem tudjuk szorosabbra fűzni a belső együttműködésünket, akkor a legnagyobb tagállamok elfordulhatnak a regionális szövetségtől, azt mondják, hogy Európában mindenki - kicsi, nagy, erős, gyenge, gazdag, szegény - együtt, hanem ott van a G20-ak világméretű hálózata, a németek, a franciák és az angolok hasonló súlyú, méretű országokkal azokról beszélhetnek, ami őket is érdekli, nem két-, öt-, tízmilliós országok apró dolgaival töltik az idejüket. A kisebbek érdeke, hogy ez az együttműködés szorosabbá váljon és tartsuk meg regionális keretekben, amennyire csak lehet.”
Balázs Péter hozzátette: Európa továbbra is meghatározó része a világgazdaságnak, de az utóbbi évtizedekben létrejött államok miatt csökkent az érdekérvényesítő képessége.
A menekülthullám eddig nem látott helyzet megoldása elé állítja az Európai Uniót - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Balázs Péter egyetemi tanár. A volt külügyminiszter szerint a jövő évi választások előtt Németországban is erősödhetnek a szélsőségesek, de várhatóan a józan többség dönt majd.
A menekülthelyzet kezelése jelentős erőpróba az Európai Uniós szervezetek számára - mondta az egyetemi tanár.
„Ez a migrációs hullám olyan jellegű, amivel korábban az Európai Unió nem találkozott, nagyon próbára teszi a döntési kapacitásait, képességeit. A helyzet azért nehezen kezelhető, mert a válság a 28 tagállamának talán a negyedét érinti igazán, az összes többi mellett elmegy. Nem problémája Írországnak, Portugáliának, leginkább problémája Németországnak, Ausztriának, Magyarország kirekesztette a területéről, most kezd növekedni Olaszország felől. Minden dolog az Európai Tanácsban dől el, ahol a kormányfők ülnek, akkor van eldöntve valami, ha ők határoztak. A háromnegyede hátradől és a plafont nézi, a negyed könyörög a többinek, hogy legyenek velük szolidárisak, értsék meg a problémát.”
A korábbi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Németországban, ahol a politikai berendezkedés miatt a nagy pártok között dőlhet majd el a 2017-es választás eredménye.
„A németek nem akarnak gonoszak, rosszak lenni. Érzik a nagyapák bűneit, szeretnék jóvá tenni. Németországban felelős emberek szavaznak. Nőhet persze a szélsőség, különösen ha ilyen nehéz helyzetek adódnak, de talán többséget nem érhetnek el. Arra számítok, hogy a józan többség fog tovább kormányozni."
Balázs Péter szerint sokan Brüsszelt és az Európai Unió intézményeit hibáztatják, ahelyett, hogy a megoldásokat keresnék.