A középszintű érettségi középnehéz volt, nem volt meglepően nehéz, de nem volt túl laza sem. Nagyjából olyan szintű volt, amilyennek lennie kell. Alkalmas volt arra, hogy szórja a diákokat. Aki ügyesebb, jót tudott írni – véli az egylet alelnöke.
Hozzátette: „azt hallottam, hogy a 60 éves évforduló miatt várják a diákok '56-ot a kérdések között, én azonban azt mondtam, hogy nem lesz. Úgy tudom, hogy emelt szinten sem volt '56-os esszé. Az a tapasztalatom, hogy az évfordulók madárjóslások. Azt hiszem, hogy elengedhetjük ezeket az évfordulókat.”
Lőrincz László véleménye szerint a történelemérettségin szórtak voltak a feladatok, mindenféle korból voltak kérdések.
„Ami az esszéket illeti, közöttük az ókor témaköre egyáltalán nem volt, a középkorról egy volt, három volt újkori, egy 19. századi, és három 20. századi. Esszék csak a Rákosi korig voltak, vagyis a legkésőbbi téma az 1950-es évek volt, a 20. század második feléből nem volt esszékérdés, hanem teszt volt” - közölte.
„Érdekes, hogy megtehette valaki azt, hogy középszinten a kisesszét Rákosi Mátyásról írja, a nagyesszét pedig Sztálinról, nem zárták ki egymást, pedig két közel álló téma” - mondta a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.
Egy feladat a Kádárkorszak és a magyarországi cigányság helyzetét elemezte.
„Ha nem csúsztak ki az időből, a tanterv szerint tanulniuk kellett erről a korról és a cigányságról is. Ez a feladat egy grafikon leolvasása volt, tehát aki okosan, ésszel megnézte a grafikont, az tudott válaszolni a kérdésre” - véli Lőrincz László.
„Volt egy másik kérdés, ami a jelen kori világszegénységre kérdezett rá. Ehhez valóban gondolkodni kellett, de ha gondolkodtak, meg lehetett csinálni. Egy ismeret volt hozzá szükséges, amit a diákoknak illik tudniuk, azt, hogy jelenleg a világ népessége nő. Ez tipikusan olyan feladat volt, amely szórja a diákokat aszerint, hogy mennyire okosan tudnak grafikont értelmezni” - közölte a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.