A korábbi, forrásvesztésről szóló előrejelzések fényében óriási eredmény, hogy Magyarország le tudta hívni az előző uniós fejlesztési ciklusban, 2007 és 2013 között a számára elkülönített kohéziós forrást, ám ennek a mintegy 9223 milliárd forintnyi támogatásnak a lehívása az első években nem az ország valódi érdekét szolgálta, ráadásul komoly bürokráciával járt - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament erről szóló vitanapján.
"Meggyőződésem szerint olyan Magyarországgal, Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes európai integrált érdekeket és értékeket próbáltak megjeleníteni, amik eleve kizárták a források gyors és ütemes felhasználását. Véleményem szerint a pénzek azért nem kerültek elköltésre a szocialisták szándékának megfelelő módon, mert a magyar társadalom ezt nem tudta implementálni, mert meggyőződésével ellentétesnek tartotta."
Lázár János rámutatott, hogy jelenleg nem lehet tudni, hogy a mostani ciklust követően várható-e újabb kohéziós támogatás, ezért a tárcavezető szerint 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni.
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka pozitívnak ítélte az előző uniós fejlesztési ciklus eredményét, mivel nem történt forrásvesztés.
"Utólag azt mondom, hogy örülhetünk annak, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején, mindössze 973 milliárd forint került felhasználásra a rendelkezésre álló uniós forrásokból. Hiszen így, ezzel az osztogatással, ezzel a cél nélküli osztogatással nem okozhattak akkora kárt."
Harangozó Gábor, az MSZP vezérszónokaként azonban úgy látta, hogy Magyarország versenyképességét a ciklus második felében sem növelték az uniós források.
"Nagyon elszomorítóak az eredmények, nem hogy nem sikerült a különbségeket felszámolni, hanem sokkal nagyobb a baj. Az uniós pénzekből finanszíroztuk a belső különbségek növekedését"
A KDNP-s Hargitai János úgy látta, hogy bár Magyarország a rendelkezésére álló keret 108 százalékát lekötötte, mégis felemásak a fejlesztési ciklus eredményei.
"Mert nem értük el azokat a társadalompolitikai célokat, amelyeket ilyen jelentős összeggel el kellett volna tudnunk érni."
Bana Tibor, a Jobbik részéről a támogatások 2010 előtti és a kormányváltás utáni felhasználását is kritikával illette, jó részüket értelmetlennek nevezve.
"Munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő beruházásokat kellene középpontba állítani a presztízsberuházásokkal, látványberuházásokkal szemben és nagyobb összegeket kellene fordítani a kutatás-fejlesztés, a kis- és középvállalkozások támogatására."
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szintén minden az adott időszakban kormányzó kabinet teljesítményét bírálta.
"Fenntarthatósági szempontból a támogatások semmit nem lendítettek a gazdaságon. Nem kezdtek el kialakulni olyan struktúrák, amelyek a mai súlyos problémák újratermelését meggátolnák."
A politikus emellett a fejlesztéspolitika legnagyobb adósságának nevezte, hogy az előző ciklusban is elhanyagolták a környezetvédelmi problémák megoldását.