Németország és Ausztria nemcsak a nyelvében és a kultúrájában, hanem a II. világháború óta fennálló politikai struktúrájában is összekapcsolódik - mondta a szakértő. Ez a nagykoalíciós rendszer azonban most veszélybe került, miként Ausztriában, úgy Németországban is megkezdődött egy új többségképzés - tette hozzá Kiss J. László.
„A legutóbbi három tartományi választás az új német tartományokban: Sachsen-Anhaltban, Rajna-Pfalzban és Baden-Württembergen szinte lakmuszpapírként jelezte azokat a változásokat, amelyek Németországban vannak. Az egyik ilyen, hogy a két nagy párt nem képes többségre. A szociáldemokrata párt elfogadottsága 21-22 százalékon van, Sachsen-Anhaltban alig érték el a 10 százalékot. Ez azért is súlyos, mert a német szociáldemokrata párt történelmi súlypontja a volt NDK-tartományokban van, Sachsen-Anhalt ott van” - mutatott rá a szakértő.
A működőképes tartományi kormányok megalakításához tehát most már Németországban is legalább három pártra van szükség. Van is jelentkező - tette hozzá az egyetemi tanár, hiszen megjelent a színen az Alternatíva Németországnak elnevezésű tömörülés.
„Az új jövevényt 10-14 százalékig mérik, éppen most fogja megvitatni a programját, azzal az igénnyel, hogy szakpolitikai tekintetben is alternatívát nyújtson, tehát nem csak egypárti protestpárt. A német politikai vezetők kezdetben úgy látták, hogy ez az AFD nevezetű párt is egy átmeneti jelenség lesz, volt már ilyen, de többről van szó, mivel egyszerre három tartományban is növelte a szavazatait, és a tizenhat német tartomány közül nyolcban már része a tartományi parlamenteknek” - magyarázta.
Kiss J. László szerint az Alternatíva Németországnak már nem intézhető el azzal a legyintéssel, hogy indulatokat hergelő, de megoldásokat nem kínáló szélsőséges párt, hiszen a vezetői között felkészült, szavahihető szaktekintélyek is vannak.
Ausztria: óriási a tét
Az osztrák elnökválasztásnak óriási tétje van - mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában. Ausztriában ugyanis egy fél évszázados politikai trend látszik megfordulni - tette hozzá a szakértő.
A döntőbe jutott elnökjelöltek eddig minden esetben a két nagy politikai erő, a néppárt vagy az szociáldemokraták soraiból kerültek ki - érzékeltette Kiss J. László a mostani elnökválasztás jelentőségét.
„Ötven évig a nagykoalíciós pártok uralkodtak és azokból kerültek ki az államelnökök. Most először, teljesen mindegy, hogy melyik fog nyerni a zöld Van Bellen, vagy a szabadságpárti Norbert Hofer, mindenképpen egy cezúrát jelent az osztrák rendszerben. Erre persze a koronát az tenné fel, ha 2018-ban a parlamenti választásokon is a szabadságpárt lenne abban a helyzetben, hogy kormányt alakítana.”
A szabadságpárt előretörése már tavaly megkezdődött - mutatott rá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
„A 2015-ös tartományi választásokon a szabadságpárt hatalomba való menetelése felgyorsult, Bécsben ugyan a kerületi és a városi tanácsának választásán ugyan nem nyertek, de átlépték a 30 százalékos küszöböt, a vörös Bécsben, ahol a két nagy párt és hagyományosan a szocialisták rendkívül erősek, 5 százalékot nyertek. A szociáldemokraták ugyan hatalomban maradtak, de veszteségek árán. Az a különlegesség, hogy Bécs munkáskerületeiben is a szabadságpárt vitte el a pálmát, Stájerországban majdnem megháromszorozták a szavazatukat. Nagyon lényeges Felső-Ausztria és Burgeland, utóbbiban a szocialista párt kötött velük koalíciót, jóllehet 1986-ban, amikor Franz Vranitzky szociáldemokrata kancellár volt hatalmon, hoztak egy olyan határozatot, hogy a szabadságpártot ki kell közösíteni, úgy mondták: demokratikus kizárás, tehát nem szabad velük koalícióra lépni. Ez megdőlt, most a burgelandi tartományi kormány szocialistákból, szociáldemokratákból és szabadságpárti politikusokból áll.”
Ausztriában hat évre választják meg a szövetségi elnököt. A jelenlegi vezető, Heinz Fischer 2004 óta áll az ország élén. Egyszer már újraválasztották, tehát július 8-án mindenképpen új elnöke lesz Ausztriának.