„Amikor születtem – lévén, hogy 80 éves vagyok –, az a fogalom, hogy fenntarthatóság még nem létezett. Senki nem számolt ezzel. Ráadásul amikor megszülettem, még nem egészen két milliárd ember élt a Földön, most pedig már 7 és fél milliárd felé közelít. Akkoriban sokkal kevesebben használták azt a sok földi jót, amiből mi most egyre nagyobb falatokat harapunk ki – beleértve a termőföldet, a vizet, a tiszta levegőt” – idézte fel a geológus.
„Amikor geológiát végeztem az egyetemen, akkor a vas és acél országa időszakában éltünk. Én is azonosultam azzal a filozófiával, hogy a legfontosabb dolog minél több nyersanyagot kitermelni, legyen minél több kőolaj, földgáz, kőszén” - részletezte.
„A hetvenes évek környékén érkeztek Magyarországra azok az első könyvek, amelyek engem is elgondolkodtattak, és amelyek hatására nagyon lassan átestem egy belső átalakuláson, metamorfózison. Így egy geológus is a különböző bányászati beavatkozásokkal vagy a fosszilis energiahordozók elégetésével kapcsolatos tevékenységét áthangolhatja, figyelhet magukra a károkra, figyelhet arra is, hogy milyen negatívumok születhetnek ebből” - fogalmazott Juhász Árpád.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi lehet az a hívó szó, amiből a gyerekek is megértik ennek a fontosságát, úgy válaszolt, hogy meglátása szerint azt a mohóságot, hogy a világban mennyire a pénz játssza a fő szerepet, ők is észlelik, és azt, hogy mennyire a technikai civilizációnak az új vívmányai állnak reflektorfényben.
„És ha csak arra fel tudom hívni a figyelmüket, hogy nagyon apró dolgokkal is lehet befolyásolni azt, hogy a Föld és az ember viszonya milyen, akkor ezt 7 és fél milliárd emberre kivetítve hatalmas pozitív változásokat lehet generálni” - mondta.
„Én például a lakókörnyezetemben olyan apró változtatásokat tettem, mint hogy körbeszigeteltem az öreg, több mint száz éves házamat, hogy lehetőleg ne szökjön belőle a hő. Mindenütt energiatakarékos izzók vannak, valóban benyomom este a tévékészüléken, hogy ne csak a távirányítóval kapcsoljam ki. A kertemben olyan lombos fákat ültettem, amelyek télen és kora tavasszal – amíg nincsenek lombok – átengedik a napfényt, így hozzájárulnak a házam pozitív hőmérlegéhez, nyáron viszont a lombjaikkal a túlzott melegtől, a napsugárzás közvetlen hatásától megvédik a házamat. Az ereszemből pedig minden fám tövéhez vezettem egy-egy csövet, hogy az esővíz minél hatékonyabban eljusson ezeknek a gyökérzetéhez” - osztotta meg tapasztalatait.
Így általában az önmérséklet és a kicsit visszafogottabb életvitel szerepelnek a kulcsszavaink között – összegezte a felelős és fenntartható gondolkodás tanításának fő üzenetét Juhász Árpád geológus.