1989-től 2012-ig végeztek egy kétgenerációs családkutatást, amelyben a szülők és a gyermekek attitűdjét is vizsgálták – mondta a témában tartott konferencia után az InfoRádiónak az intézmény kutatója. Dávid Beáta hozzátette: a felmérés tanulságait hamarosan egy kötetben publikálják.
„A gyerek nem születés esetén két hatást szoktak emlegetni, a tempót és a kvantumot, vagyis halasztódik, kitolódik a gyerekvállalás és végül előfordulhat, hogy bár tervezték, nem születik gyerek. Már van egy másik, egyre erőteljesebb hatás is: megnőtt azoknak a száma, akik nem is szeretnének gyereket” - ismertette az MTA Szociológiai Intézetének kutatója.
Dávid Beáta hozzátette: „nagy változás 1989-hez képest a munka és az otthon biztonsága, ami nem azt jelenti egy felnőtt fiatalnál, 24-25 évesen, hogy otthon legyen, hanem pont az ellenkezőjét: meglegyenek azok a feltételek, amivel önálló életet tud kezdeni, amihez ehhez van egy társa is. Úgy tűnik, hogy ennek a háromnak kellene kéz a kézben járnia, hogy egy új életet tud kezdeni.”
„Érdekes, hogy ma a fiatalok körében a családi kapcsolatok biztonsága erős, jó a kapcsolat a szülőkkel, beszélgetnek és ez talán a gátja is lehet annak, hogy új kapcsolatokat, párkapcsolatot létesítsenek. A mostani szülők sokszor arról számolnak be, hogy most jobb a kapcsolatuk a gyerekeikkel, mint annak idején nekik volt a saját szüleikkel. Nagyot változott a nagyszülők szerepe is. Javult a nagyszülő-unoka kapcsolat is, mert a nagyszülők kevésbé feszélyezettebbek, lazábbak az unokáikkal, mint a gyerekeikkel voltak” - mondta az MTA Szociológiai Intézetének kutatója.