A láthatatlan munka napjáról először Kanadában emlékeztek meg, és tűzték ki annak dátumát minden április első keddjére. Az első láthatatlan munkaszüneti napot pedig a Fiatal Családosok Klubja és a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom közösen szervezi.
A felhívás sokakat érint, elsősorban az otthon dolgozó nőket, ugyanis az úgynevezett „láthatatlan munkát”, vagyis az otthoni főzést, mosást, mosogatást, vasalást bevásárlást, gyereknevelést jellemzően ők végzik.
A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a javadalmazás nélkül végzett tevékenységek fontosságára, amelyek becsült értéke eléri a GDP 30 százalékát.
Fontos ugyanakkor, hogy ez a nap ne szítson békétlenséget a férfiak és a nők közt – hangsúlyozza Léder László pszichológus.
„Magyarországon olyan munkaerő-piaci helyzet van, hogy főleg a kisgyermekes családok esetében a férfiak dolgoznak, a hölgyek többsége pedig kiszakad a munkaerő-piacról. Az alaphelyzet az, hogy az anya van otthon, őrá szakad a monoton háztartási munka, az apa pedig reggeltől estig dolgozik. Nagyon fontos üzenet, hogy semmiképpen ne ugrasszuk össze a feleket.”
Már csak azért sem, mert bár a házimunka nagy részét továbbra is a nők végzik, de a férfiak is részt vállalnak az otthoni teendőkből: izzót, zárat cserélnek, barkácsolnak, kertészkednek és tanulnak a gyerekkel, sőt sokan a konyhában is egyre otthonosabban mozognak.
„Azért a helyzetért, hogy a férfiak dolgoznak, túlterheltek, nem a nők a felelősek, túlnyomórészt azért, hogy a nők monoton, sok házimunkát kell hogy végezzenek, nem a férfiak a felelősek. Rendszereket kellene rendbe tennünk. Jellemző egy magyar párra, különösen ha kisgyermekesek, hogy túlterheltek.”
Az „Első láthatatlan munkaszüneti napon” a szervezők nemre és korra való tekintet nélkül arra buzdítják a láthatatlan munka hőseit, hogy feledkezzenek meg kicsit a hétköznapi rutintevékenységeikről, dőljenek hátra, és törődjenek azzal, amire általában a legkevesebb idejük jut: önmagukkal.