Tarlós István pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a főváros legnagyobb baja a szabályozással, hogy szerintük a budapestiek fogják majd finanszírozni a vidéki települések veszteségeit.
A főpolgármester azt mondta, kétségtelen, hogy körülbelül 14 milliárd forint országos szinten a veszteség a hulladékgazdálkodásban, ezért a hulladékgazdálkodási törvény módosítása alapvetően indokolt volt. Ugyanakkor megjegyezte, örültek volna, ha főváros is részt vehetett volna az előkészítő munkákban.
Hozzátette: bár pénteken indulna hivatalosan a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., az ismeretei szerint "nem éppen működőképes".
Tarlós István reménytelen vállalkozásnak nevezte, hogy egyetlen cég koordinálja több mint négymillió háztartás számlázási ügyeit. Szerinte sokkal életszerűbb lenne, ha az állam csökkentene a hulladéklerakási díjon.
Közölte, az ügyben a miniszterelnökhöz fordulnak és a nap folyamán levelet küld Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek. A levélben - egyebek mellett - tájékoztatja a minisztert arról, hogy a főváros megítélése szerint a törvény végrehajtási rendelete ellentmondásos. Kimondottan aggályosnak tartják, hogy finanszírozási okokra visszavezethető közszolgáltatási nehézségek esetén az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli - mondta a főpolgármester.
Hozzátette: rövid távon komoly zavarokat okozhat a közfeladat ellátásában, hogy a szükséges forrás esetleg nem biztosított. Ezek alapján a pénzügyi fedezet biztosítása érdekében állami forrásra fog a főváros szorulni a hulladékgazdálkodás területén.
Tarlós István kijelentette: "nagy valószínűséggel (...) törvénymódosítást fogok kezdeményezni". Emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról: a főpolgármester tájékoztassa a kormányt arról, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs lehetősége a több milliárd forint többlethiány kigazdálkodására a hulladékgazdálkodás területén.
Az agglomerációs közlekedésről folyó egyeztetésről szólva Tarlós István közölte, hogy várhatóan az állam a csepeli HÉV-et is átveszi majd.
Elmondta azt is, ő sem teljesen elégedett a közösségi közlekedés finanszírozásával azzal együtt, hogy az kiszámíthatóbb lett és az állam visszavette az agglomerációs tömegközlekedés feladatát. Azt szerette volna, ha havi egymilliárd forintot kapott volna a főváros arra az időre, amíg az agglomerációs közösségi közlekedés technikai átadás-átvétele megtörténik - közölte, hozzátéve: az állam hárommilliárd forintot előlegként folyósít.
(A Fővárosi Közgyűlés szerdán járult hozzá ahhoz, hogy Budapest havonta 500 millió forintos előleget kapjon a kormánytól az elővárosi közlekedés bonyolításáért az év első hat hónapjában, amíg meg nem születik az átvételről szóló végleges megállapodás.)
Tarlós István közölte, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszámát csökkenteni fogják, 2017 elejére 250-en fogják azt a munkát elvégezni, amelyre kitalálták a szervezetet. Mint mondta, a BKK-ból nem az lett, aminek annak idején képzelték és a létszáma is túlzóan alakult.
Hozzátette, 2014 őszére a BKK létszáma már több mint kétezres volt, ebbe beletartoztak a jegyellenőrök és az ügyfélszolgálat dolgozói is. Ez a létszám 2016 januárjára 1639-re olvadt, 2017-re - a jegyellenőröket és az ügyfélszolgálati dolgozókat nem számítva - összesen 250 ember fog dolgozni a BKK-nál.
A főpolgármester közölte, jelenleg egy munkacsoport dolgozik a BKK karcsúsításán. Feltételezés szerint százas nagyságrendű elbocsátás várható, és az összlétszám 850 körül lesz majd.
Annak kapcsán, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán elutasította a kötelező betelepítési kvótát, arról beszélt, nem gondolja azt a főváros, hogy "ezt a problémát neki kell megoldani".
Olyan tömeg tódul be Európába, amelyik beazonosíthatatlan, nem tudni, hogy nagy részük milyen szándékkal jön. A kötelező betelepítési kvóta "életveszélyes dolog az európai kultúrára, arra az ideológiára, aminek alapján Európa felépült", az európai szokásjogokra, mentalitásra - mondta Tarlós István, hozzátéve: ennek megvédését nem lehet úgy beállítani, mintha ez a szándék valakik ellen irányulna.
Az ország identitásának megóvására irányuló törekvésében a kormányt illik támogatni - jegyezte meg.
A 3-as metró felújításáról szólva elmondta, azt kérték, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) listáján változzanak a támogatási tételek, ugyanis körbejárták az újpalotai villamosvonal ügyét és a prognosztizált 25 milliárd forintnál lényegesen többe kerülne annak megépítése, viszont a 3-as metró felújítására lehet, hogy nem lenne elegendő a pénz.
Ezért valószínű, hogy az újpalotai villamosvonal megépítése a mostani ciklusban elmarad és így 12,5 milliárd forint átkerül a 3-as metró infrastrukturális felújítására fordítható keretbe - közölte Tarlós István.
A 3-as metró felújításához kapcsolódó buszpótlásokról elmondta, számításokat kért az ügyben, még nem csúsztak ki a határidőből.
Tarlós István azzal összefüggésben, hogy visszavonták a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének napirendjéről, hogy Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök nevét kapja a Hegyalja út, nevetségesnek nevezte azt a hivatkozást, amely szerint emiatt pár száz embernek át kellene jelenteni a lakcímét.