Az Alkotmánybíróság az Áder János által kért előzetes normakontroll után csütörtökön vizsgálta a postatörvény március elsején elfogadott módosítását. Most megjelent határozatában kimondta, hogy módosítás nem alaptörvény-ellenes.
A parlamenti képviselők március elsején szavazták meg a postatörvény módosítását, miután Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a módosítás új, másodszor benyújtott verziójáról kimondta: a hatályos jogszabályokkal ez már összhangban van.
Ezért alaptörvény-ellenes az MNB-törvény módosítása
A jegybanki törvény módosítása azért alaptörvény-ellenes az Alkotmánybíróság szerint, mert maga a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el, közpénzzel gazdálkodik, és a jogszabályi módosítás a jegybank kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve általa létrehozott alapítványok kezelte adatok megismerését korlátozta volna. Pedig épp a közfeladat és a közpénz az, ami miatt ezek a szervezetek elszámolással tartoznak a nyilvánosság felé -emelte ki határozatában az Alkotmánybíróság, hozzátéve, hogy az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét, azaz ezek a szervezetek kötelesek biztosítani adataik nyilvánosságát.
Az Alkotmánybíróság emellett a törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet. A postatörvény hasonló jellegű módosításának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést viszont nem találta alaptörvény-ellenesnek a legfőbb bírói testület, a köztársasági elnök korábban ezt is kifogásolta. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a módosító törvény az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok esetében főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja.
Az új szabályozás a Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amelyet az információszabadságról szóló törvény is megenged. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem azt követően nem jelent hátrányos módosítást.