A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: a mentőszolgálatok igyekeznek tartani a 15 perces kiérkezési időt, de az évi több száz felesleges riasztás, és a betegszállítás is komolyan leterheli a rendszert. A lapnak egy volt mentős azt mondta: Budapesten egy napra mintegy tíz olyan mentőkocsi jut, amelyben orvos is utazik. Magyarországon több, OEP által támogatott betegszállító is működik, ám ezeknél egy szállítás akár 50 ezer forintba is kerülhet.
A Népszabadság arról ír, hogy a Lukács Archívum helyiségeinek megvásárlását javasolja a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségének az MTA könyvtárának főigazgatója. Lukács György könyvtárát és kéziratait is az Akadémiára hagyta, lakásából emlékhelyet és kutatóhelyet alakítottak ki, ám ez utóbbi funkcióját már nem tölti be. Az ingatlan esetleges megvásárlásáról várhatóan ma dönt az MTA illetékes osztályának ülése.
A Magyar Idők a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatala vádemeléséről ír a francia Alstom szigetországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója ellen. Az ügynek magyar vonatkozása is van, a vádpontok között ugyanis szerepelnek a budapesti metrókocsikkal kapcsolatos korrupciógyanús szerződések. A tanácsadó szerződéseket a magyar Állami Számvevőszék is gyanúsnak találta, 2010 után indított vizsgálatában.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: Prága és Moszkva után március 22-én Budapesten járt VI. Mohammed, marokkói király, ám a látogatásról csak utólag lehetett értesülni. A lap megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatalt, de mindenhol azt a választ kapta: nem ők látták vendégül a királyt.
A Népszabadság egy 84 éves nyugdíjas asszony direkt marketinges esetének járt utána, aki egy termékbemutatón vásárolt infraterápiás ágybetétért és elektroakupunktúrás készülékért az életét ellehetetlenítő személyi kölcsönt vett fel. Az asszony szerint kihasználták korát és hiszékenységét, amikor meggyőzték a termékek megvásárlásáról. A nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz éves szinten a korábbinál kevesebb, de még mindig sok hasonló panasz érkezik.
A Magyar Idők arról ír, hogy a szolgálataikat interneten és szórólapokon reklámozó idézőjeles gyógyítók egyik célcsoportja a 3 éves kor alatti gyermeket nevelő családok tízezrei. A gyermekneurológusok egy ma kezdődő konferencián a lehetséges veszélyekről is beszélnek, és arra figyelmeztetnek: az ilyen eljárások végzésének nincs jogi, illetve morális következménye.
A Magyar Időknek nyilatkozó Horváth István miniszteri biztos, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint átláthatóvá teszi a hazai sertéságazat működését a tenyészkocák egyedi jelölése, most ugyanis az sem világos, hogy kik és mennyi jószágot nevelnek az országban. Hozzátette: a jelölési kötelezettséget idén az állatjóléti támogatások kifizetésével is összekapcsolják.
A Magyar Nemzet újságírója Frittmann János soltvadkerti borásszal beszélgetett, aki szerint már 700 forintért is vehetünk egy palack minőségi bort. A kunsági régió legismertebb szakembere változtatna a magyar bormarketingen, a legfőbb célországnak jelenleg Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és Romániát tartja.
A Portfolio arról ír, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint módosítja a kabinet a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A változás tartalma és oka nem ismert, de a lap szerint a szabályozás a jövőben nem csak a panellakásokban, hanem a kertes családi házban élőknek is adna pénzt energiahatékonysági felújításokra.