Brassó Sándor elmondta: "az egyik oldalon jól látszik, hogy a tanulók matematikai képességei a 6-8. évfolyamig tartó időszakban fejlődtek, a szövegértési képességek fejlődése 6-10. évfolyamig egyenletesebb, kiegyensúlyozott növekedést mutat. A középfokú oktatásban a 10. évfolyamosoknál kicsit jobbak az eredmények, az alsóbb évfolyamokon bár az eloszlás hasonló, alacsonyabb. Nagy ingadozások nincsenek a rendszerben. Matematikából és szövegértésből 2008-ig visszatekintve egyenletes a teljesítmény, 8. évfolyamon látszik csak némi javulás 2013-hoz képest, ott egyértelmű növekedés van a szövegértésben."
"Mindig azt kell nézni, hogy az átlagértékek mögött milyen rétegadatok vannak és ezek hogyan oszlanak el. A kompetenciamérés mindkét vizsgált területen - matematika és szövegértés - úgynevezett képességszintekre helyezi be az elért teljesítménypontszám alapján a tanulókat, 1-7-ig és 1 alatti, tehát összesen nyolc szintre" - magyarázta az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.
Brassó Sándor hozzátette, hogy az 1-es és az 1-es alatti képességszint nagyon gyenge elért eredményt jelez. Ennek összértéke eléri 10 százalékot. Ez a nagyon veszélyeztetett tanulói csoport, az iskoláknak rájuk kellene nagyon figyelni, hogy ne morzsolódjanak le. Az átlagérték környékén mozog a tanulók 55-60 százaléka, a nagy populációs többség a középértéken vagy egy kicsit fölötte teljesített.
"Az alsóbb évfolyamokon azt látjuk, hogy a hármas képességszinteken van egy 25-30 százalékos tartományba esés, ami azt mutatja, hogy ott inkább kicsit még átlag alatt vannak a tanulók" - mondta el az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.
Hanganyag: Sipos Ildikó