Hiába öntik a sok pénzt a Dunába, a vízminőség alig javult

Infostart
2016. január 26. 17:26
Hiába a feladatra adott euró milliárdok, a nem eléggé ambiciózus tervek miatt csak kis mértékben javult a Duna vízminősége - állapította meg új jelentésében az Európai Számvevőszék.

A Luxemburgi székhelyű testület a Duna négy vízgyűjtő területén lévő tagállamra, Csehországra, Magyarországra, Romániára és Szlovákiára összpontosító tanulmánya azt állapította meg, alig javult csak a helyzet azt követően, hogy ezen tagállamok 2004 óta végrehajtják az uniós Víz Keretirányelvet.

A testület nem végzett saját méréseket, hanem az érintett államok által 2009-ben és 2015-ben elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási terveit hasonlította össze, vagyis a tagországok adataiból dolgozott.

A számvevőszék munkatára - aki csak háttér információt biztosíthat, azonban hivatalosan nem beszélhet a testület nevében - az InfoRádiónak azt mondta, a négy állam közül Magyarország teljesített a legrosszabbul.

A számvevőszék munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar adatok szerint a felszíni vizek ökológiai állapota 2009-ről 2015-re romlott, hiszen a Budapest által biztosított adatok szerint a rossz minőségi kategóriába tartozók aránya 22-ről 26 százalékra emelkedett. A jó pedig 9-ről mindössze 13 százalékra változott.

Mindemellett 2009-ben a vizek 39 százalékát, 2015-ben 22 százalékát nem minősítették, vagyis nem ismerhetjük az állapotát. A dokumentum szerint Szlovákiában is összességében negatív volt a változás, 63-ról 55 százalékra zsugorodott a jó vagy kiváló minősítés, míg 3-ról 9-re a rossz.

Nem ennyire egyértelmű a vizek 45 anyaggal, köztük ólommal, cinkkel és higannyal való szennyezettségének változása, ugyanis 2009-ben a vizek 94 százaléka, 2015-ben pedig 46 százaléka nem lett besorolva Magyarországon. A rossz aránya pedig 3-ról 29-re, a jóé 3-ról 25-re nőtt.

A testület jelentésében megjegyzi: annak ellenére javult kevéssé a helyzet, hogy a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 2007 és 2013 között 6,35 milliárd eurót biztosított a Duna menti országok szennyvíztisztítási projektjeire, a vidékfejlesztési alap pedig további 6,4 milliárd eurót folyósított az agrár környezetvédelemre.

A számvevőszék több ajánlást is tett a tagországok és a bizottság felé, például javasolja a meglévő szabályok szigorúbb érvényesítését a szennyezőkkel szemben.

Hanganyag: Király István Dániel


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást