Erőteljesen csökkent a házasságkötések részaránya. Ma Magyarországon annak a valószínűsége, hogy egy nő élete során megházasodik, 44 százalék körül van. A népszerűségcsökkenés oka, hogy sokkal többen élnek élettársi kapcsolatban, és az egyedül élők részaránya is megnőtt, leginkább a 30-as éveikben járók körében - közölte a kutatóintézet igazgatója.
Hozzátette: aki pedig házasságot köt, az átlagos életkort tekintve 8-9 évvel később teszi azt. Ma a nők esetében átlagosan 30 év körül, a férfiak esetében pedig 33 év körül történik az első házasságkötés.
Az európai uniós tendenciákat tekintve szinte minden országban visszaszorult a házasságkötések aránya. Vannak olyan országok - Skandináv országok, Franciaország -, ahol még a magyarnál is sokkal magasabb az élettársi kapcsolatban élők részaránya. De vannak olyan országok - például a szomszédos Románia - ahol sokkal magasabb a házasságkötések részaránya. Ennek nyilván a tradíció, és részben szabályozási okai is vannak - ismertette.
A gyerekszületéseket tekintetében egy hosszú stagnálás után az elmúlt 2-3 évben növekedett valamelyest a születések száma. Ami jellemző még, hogy nagyon erőteljesen tovább növekedett a házasságon kívüli születések részaránya. Ma a gyerekek 48 százaléka, az első gyerekeknek pedig 52 százaléka házasságon kívül születik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek apák a családokban, nő és férfi együtt él hosszú távon. Durván a gyerekszületések tizedében születnek egyszülős családba a gyerekek - közölte a kutatóintézet igazgatója.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseinek hatásával kapcsolatban Spéder Zsolt elmondta: a hatást még nem tudtuk vizsgálni, mert hosszabb távra van szükség. Az elmúlt 3-4 hónapban 3-4 százalékkal növekedett a születések száma - ez egy minimális hatásnak tekinthető. Óvatos lennék még e tekintetben, hogy ez a társadalompolitikai intézkedések következménye lenne-e, de az elkövetkező néhány hónap, egy év után lehet erről többet mondani - tette hozzá.
Hanganyag: Kálló Izabella