Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoportjának felmérése szerint továbbra is szelektív a magyarországi felsőoktatás, mivel a magasabban iskolázott szülők gyerekeinek jelent továbbtanulási lehetőséget. Kovács Tamás ifjúságkutató elmondta: mesterdiplomát vagy doktori fokozatot megszerezni azoknak különösen nehéz, akiknél az édesapa csak általános iskolát végzett. És ez főként a kistelepüléseken van így.
"Az első generációs értelmiségiek aránya nagyjából a teljes hallgatói népességhez képest 40 százalék. Azoknak van lehetőségük a legmagasabb fokozatig, a doktori szintig eljutni, akiknek a szülei rendelkeznek a legmagasabb iskolai végzettséggel. Akiknek pedig nem, kisebb az esélyük a legmagasabb iskolai végzettség megszerzéséhez."
Már óvodás korban érezhető hátrányai vannak annak, ha a gyermek szülei alacsony iskolai végzettségűek - véli az InfoRádió által megkérdezett szociológus, Farkas Zsombor, aki szerint az iskolában még inkább előjönnek a kudarcok, amelyek a középiskola végére összeadódnak. Így sokak, főleg a kistelepüléseken élők fejében meg sem fordul az egyetemi továbbtanulás.
"A magyar oktatási rendszer nem képes a különböző otthonról hozott hátrányokat, egyenlőtlenségeket csökkenteni, kompenzálni, hanem éppenséggel ezeket a különbségeket még növeli is. Nyilván egy alacsony iskolai végzettségű szülő nem tud úgy segíteni a gyereknek. Ezek a hátrányok születéstől kezdve megvannak, és ahogy a gyerek tart előre az életben, az iskolai rendszerben, ezek a különbségek egyre inkább erősödnek. Az a nagy baj, hogy nincsenek olyan beavatkozások, rendszerek az oktatásban, nevelésben, amelyek ezeket a különbségeket valóban tudnák csökkenteni" - fogalmazott.
A kutatás a felsőoktatási hallgatók anyagi helyzetét is vizsgálta; ők átlagosan havi 68 ezer forintból élnek, 40 százalékukat szüleik segítik, és ugyanennyien egészítik ki ösztöndíjukat munkajövedelemmel.
Hanganyag: Gál Ildikó