Tudomásul kell venni, hogy az egészségügy sosem lesz olcsóbb, éppen ellenkezőleg, folyamatosan növekszik a forrásigénye - mondta Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese.
"Nyugat-Európában GDP-arányosan 11-12 százalékpontot is elvisznek az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, nálunk ez a nagyságrend 8 százalékpontos. Az országok tudják, hogy erre egyre többet kell költeni, csak Magyarország nem veszi tudomásul ezt az egyszerű tényt. Idősödünk és az orvosi technológia egyre drágább, ezért az egészségügyi ellátás egyre drágább, de cserébe jobb életminőséget és hosszabb élettartamot kapunk" - mutatott rá Sinkó Eszter.
A nemzetközi kutatások szerint a közkiadások egy százalékos növelése a GDP-t 2-3 százalékkal emelheti meg hosszú távon azért, mert az emberek egészségesebbek - tette hozzá az egészségügyi közgazdász, azzal: több pénzt kell az egészségügyre fordítani, de ésszerűen.
"Egyelőre nagyobb tűzoltásra van szükség. A fél ház már leégett, és még mindig nem veszünk tudomást róla. A nővérek annyira feszült helyzetben dolgoznak most már és föl is spannolták magukat, hozzáteszem: indokoltan, nem lehet lecsendesíteni őket egy-két jó szóval. Ha havi húszezer forintos béremelést adnának a 65 ezer nővérnek, az körülbelül éves szinten tizenötmilliárdba kerülne járulékok nélkül. Egy jól teljesítő gazdaság esetében nincs olyan politikus, aki el tudná magyarázni, miért nem tudnak a nővéreknek most azonnal adni béremelést. Az egészségügy pedig évente legalább 100-120 milliárd forintos többletigénnyel jelentkezik, ha azt akarják, hogy XXI. századot írjunk az egészségügyben is, ne csak a gazdaságban" - hangsúlyozta.
Sinkó Eszter szerint az egészségügy körül patthelyzet alakult ki.
"Ez az államtitkárság és a kormány többi tagja között lép föl. Azt lehet látni, hogy már az államtitkárság sem tudja azt a falat áttörni, amit a kormány többi tagja az egészségügy köré épített. Egyszerűen abból a kalodából, ahol most van az egészségügy finanszírozás és figyelem szempontjából, nem akarják kiengedni, és nem értem, hogy miért" - fogalmazott az igazgató-helyettes.
Az egészségügynek a mostaninál több figyelemre, szellemi erőforrásra és pénzre lenne szüksége - mondta Sinkó Eszter.
Úgy vélte, önmagában a béremeléssel nem lehet kivezetni a hálapénz rendszerét az egészségügyből.
A hálapénz kivezetése nem csupán anyagi-, illetve bérrendezési kérdés, mivel mélyen beleivódott a rendszerbe, a többség így szocializálódott - mutatott rá Sinkó Eszter.
"Az orvostársadalom egy része szisztematikusan ráállt arra, hogy a beavatkozásokért pénzt kér. Különösen ott, ahol sorban állások vannak. Ez egyértelmű korrupció, amiért néhány orvost már el is ítéltek. Hogy tudjuk kivezetni a hálapénzt? Úgy, ha a betegek tudnak szabadon vásárolni maguknak szolgáltatást mondjuk például adókedvezménnyel. Akkor azt lehet mondani nekik: ha rövidebb idő alatt akarsz egy beavatkozást megkapni, akkor fizess többletdíjat. Nyilván akkor lehet ilyet bevezetni, ha garantálni lehet, hogy azok, akiknek nincs erre többletforrásuk, nem kerülnek emiatt hátrányba" - hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese jó iránynak tartja az egészségügyi kormányzat azon törekvését, hogy a drágább beavatkozások esetében legfeljebb fél év, a kisebb súlyú, olcsóbbak esetében maximum három hónap legyen a várakozási idő - így szerinte mindenképpen csökken majd a paraszolvencia.
"Ha csak három-négy éven belül valósul ez meg, szerintem csökkenni fog a paraszolvencia, hiszen az állampolgárok látják, hogy kiszámítható időn belül kapnak ellátást, akkor nem lesz ok arra, hogy paraszolvenciát adjanak."
A magyar egészségügynek most jövőképre lenne szüksége az egészségügyi közgazdász szerint.
"Többek között a digitalizált egészségügyi kihívásokon túl tisztázni kellene a beteg szerepeket, hiszen a világ változóban van - kivéve Magyarországon. Az a paternalista orvos-beteg kapcsolat, ami a magyar egészségügyet jellemzi, Nyugat-Európában ma már ismeretlen vagy kevésbé ismert. A jövőképbe többek között olyan célkitűzéseket is bele kell tenni, hogy mennyi időn belül kell, hogy mindenképpen ellátást kapjanak a betegek. A következő lépés az, hogy az alapellátásban hogyan, milyen ösztönzőkkel lehet rávenni a háziorvosokat, hogy többletszolgáltatást nyújtsanak, illetve milyen környezetet kell teremteni az alapellátásban, hogy egy integrált ellátás irányába tudjunk ellépni. Hiszen a jövő többek között az alapellátás szintjén arról szól, hogy integráltan végezzék a beavatkozásokat, például a szociális ellátórendszerrel közösen" - hangsúlyozta.
Mindehhez azonban folyamatos monitoring, a folyamatok mérése szükséges, ami jelenleg teljes egészében hiányzik a magyar egészségügyből - mondta Sinkó Eszter.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Király István Dániel