Kövér László, az Országgyűlés elnöke Hatvanban azt hangsúlyozta: a magyarság csak akkor léphet ki a trianoni áldozatszerepből, ha a nemzeti teljesítőképesség kulcsát jelentő nemzeti összetartozást erősíteni tudja. Ennek alapja a keresztény szellemi gyökerekből, a magyar nyelvből, kultúrából, történelemből táplálkozó magyar nemzeti tudatosság. Ez lehet az az erő, melynek segítségével a nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő, korszerű módon lehet biztosítani a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, lelki és anyagi erejének összpontosítását - mondta.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke Debrecenben azt emelte ki: Csonka-Magyarországnak nem a történelmi és nem is a Nagy-Magyarország az ellentéte, hanem az Ép-Magyarország. Az ép lélek, az ép önbizalom, az ép önbecsülés vezet el az Ép-Magyarországhoz - mondta a város korábbi polgármestere a Magyar fájdalom szobornál rendezett trianoni megemlékezésen.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Tolna megyei Harc településen kijelentette: a magyarság széthúzásával saját maga szüntette meg országát 1918-ban. A kormánypárti politikus a recski munkatábor áldozatainak állított emlékműnél a tatárjáráshoz hasonlította a trianoni békediktátumot megelőző éveket. Kijelentette: az a feladat, hogy "soha ne feledjük el azokat a történelmi eseményeket, amelyek összetartanak bennünket".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke Gyöngyösön arról beszélt: az elszakított magyarság ügye nem lehet pártpolitikai kérdés. A nagyvilág számára meg kell mutatni, hogy a határon túli magyarok ügyében a magyarság az elsőtől az utolsó emberig egységes. Senki sem sajátíthatja ki a határon túli magyarság ügyét, és senki se mehet szembe vele - hangoztatta az ellenzéki politikus. A fájdalomból pozitív energiát kell meríteni, a tenni akarás energiáit. A jelenben nincs realitása, hogy minden magyar újra egy hazában éljen, de lemondani róla nem szabad - mondta Vona Gábor.
Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője Budapesten arról beszélt: mindannyiunk feladata ma Magyarországon, hogy a múltból okulva továbblépjünk a trianoni tragédián, ehhez pedig életképes közösségekre van szükség az anyaországban és a határokon túl is.
Hajdu Mária szerint erőt meríthetünk abból, hogy Magyarország a "brutális trianoni döntés" után is megmaradt és talpra állt a sok 20. századi vesszőfutás után is.
Az MSZP közleménye szerint a magyar nemzet összetartozásának napja alkalmat ad arra, hogy kimondjuk: Magyarország határain belül, és azon túl élő honfitársaink egy nemzetközösséget alkotnak. "Nem feledkezhetünk meg az elmúlt években elvándorolt honfitársainkról sem, akik a jobb élet reményében, vagy éppen a szabadabb életért hagyták el hazánkat. Számunkra minden magyar része a nemzetnek, legyen ma Székelyudvarhelyen, Kassán, Budapesten vagy éppen Londonban" - áll az ellenzéki párt közleményben.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Veszprémben arról beszélt: a magyarokat szív, lélek és nyelv köti össze. Túl kell lépni a fájdalmas emlékezésen, a siránkozáson, és pozitív értékkel kell megtölteni azt, amit azok, akik meghúzták a határokat, nem így gondoltak - fogalmazott Berényi József.
A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány Ferences Világi Rend Alapítványa jótékonysági gálaestet szervezett a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Nemcsák Károly, a színház igazgatója megnyitóbeszédében emlékeztetett rá, milyen nehéz helyzetbe kerültek a Kárpátalján élők, köztük számos magyar család is a Kelet-Ukrajnában dúló háború és az infláció miatt. A gála teljes bevételét kárpátaljai iskolai gyermekétkeztetésre fordítják a szervezők.
A nap folyamán az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt és a Magyar Liberális Párt is állást foglalt a békeszerződés következményeiről.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője az egyik legtragikusabb napnak minősítette a trianoni döntést, ugyanakkor rámutatott: a közös Európa remélhetőleg egyszer majd feloldja a gyászt. Magyarország az EU részeként abban érdekelt, hogy a határok átjárhatóak legyenek.
A Magyar Liberális Párt közleményében arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió egyedülálló lehetőség a magyarság békés, határok feletti újraegyesítésére egy nagyobb, értékalapú közösségen belül.
Az Együtt állásfoglalásában azt emelte ki: a határokon túl élő magyar kisebbségekkel kapcsolatban a "semmit róluk, nélkülük" elvet kell érvényesíteni. Szakítani kell az elmúlt évtizedek rossz hagyományával, amelynek jegyében a jobb- és baloldali politikusok egyaránt Budapestről, a saját politikai érdekei szerint akarták megmondani a határokon túl élő nemzettársaknak milyenek legyenek és mit gondoljanak.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását. Ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.