Ellentétes az alaptörvénnyel, ezért nem hirdethető ki az állami földvagyonról szóló jogszabály nemzeti parkokkal összefüggő módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket, ugyanakkor nem találta alaptörvény-ellenesnek a bizottságok jogát adásvételi szerződések megakadályozására. Az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, amelynek alaptörvény-ellenességével összefüggésben Áder János köztársasági elnök kért normakontrollt. A Földművelésügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság döntésére úgy reagált: a testület feltételeinek figyelembevételével módosítja és újra benyújtja a kormány a parlamentnek az állami földvagyonról szóló törvény egyes részeit. Az Alkotmánybíróság határozatát üdvözölték az ellenzéki pártok és a természetvédő szervezetek szintén elégedettek a döntéssel.
Másfél éven belül 5 új magyar nagykövetség nyílik Latin-Amerikában és Fekete-Afrikában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a déli nyitásról rendezett konferencián bejelentette: Kolumbiában, Peruban, Angolában, Etiópiában és Ghánában lesz új külképviselet. Azt mondta: az Afrikában és Latin-Amerikában elindult gazdasági fejlődés akkor fordítható Magyarország javára, ha oda minél több szolgáltatást sikerül exportálni. Szijjártó Péter kiemelte a mérnöki tudást, az infokommunikációs és vízgazdálkodási szolgáltatásokat.
Új dékánja van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának. Boda József megbízólevelét Patyi András rektor adta át az intézmény 12. kerületi épületében tartott ünnepi állománygyűlésen. Az egyetem vezetője nagy kihívásnak és komoly felelősségnek nevezte, hogy a rendészettudományi karon egyszerre teljesíteni tudják a bolognai rendszerű magyar felsőoktatás valamennyi kritériumát, egyúttal megfeleljenek a parancsnoki akadémia iránti szakmai elvárásoknak is.
Új elnöke van a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak - jelentette be L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Sárváry István eddig a kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be. Sághi Attila eddigi elnök közös megegyezéssel távozik a Forster Központtól.
Felgyorsultak a bírósági eljárások, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az ügyhátralék 2014 első félévében - közölte az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Handó Tünde szerint a magyar igazságszolgáltatás az uniós rangsor első harmadában van, ugyanakkor a bírói illetményekben utolsó.
Szemléletváltást sürget az állami és önkormányzati intézményekben a közérdekű adatok nyilvánossága ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett arra, hogy bár 20 éve hatályos az adatvédelemre és az információ-szabadságra vonatkozó szabályozás, az érintett intézmények mégsem sajátították el megfelelően ezeket az előírásokat.
Várhatóan a napokban aláírják a szerződést a Magyar Zene Házát tervező japán építész cégével. A vállalat vezetője, Fudzsimoto Szu a jövő héten Budapesten egyeztet a Városligetben felépülő új központról. Batta András, a Zeneakadémia volt rektora, a Magyar Zene Háza-munkacsoport vezetője úgy fogalmazott: egy nyitott, közösségi, sok szórakoztató elemmel tanító intézményt szeretnének létrehozni. A koncepció az év végére készülhet el.
Elszállították a közvetlen környezeti veszélyt jelentő több mint ezer hordót a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről - jelentette be a Pest megyei kormánymegbízott. Tarnai Richárd elmondta: ezzel lezárult a területrendezés első fázisa, amely során 1005 hordót, vagyis mintegy 110 tonna hulladékot vittek el egy hónap alatt. A még megmaradt szemét elszállítására május 25-én gyorsított közbeszerzési eljárást hirdettek meg.
Hatályon kívül helyezte Biszku Béla büntetőperében az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárást rendelt el. Korábban az ügyészség életfogytiglani büntetést, míg a védő az eljárás megszüntetését kérte az elsőfokú ítélet hibáira hivatkozva az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt megvádolt férfi ügyében. A 94 éves Biszku Béla az 1950-es években az állampárt vezetéséhez tartozott, és az ügyészség szerint a levert forradalom után felbujtóként közreműködött a megtorlásokban. Biszku Béla tagadta bűnösségét, az elsőfokú bíróság egy évvel ezelőtt nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte.