Az élelmiszer-pazarlás viaszszorítása a célja annak a franciaországi jogszabálynak, amely szerint a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek kötelesek szerződést kötni valamilyen karitatív szervezettel, hogy felajánlják a megmaradt, de polcokról levett, például rövidesen lejáró termékeket.
Eddig ezek esetében a megsemmisítés volt az egyik lehetőség, bár sok üzlet önként is szerződésben állt jótékonysági egyesületekkel. A francia parlament döntése értelmében ez ezentúl előírás lesz, aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére hangsúlyozta: Magyarországon is rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe.
"A teljes élelmiszer hulladékmennyiségre van becsült adatunk, ez évi 1,8 millió tonna Magyarországon. Ez a mezőgazdaságtól elkezdve az élelmiszeripar, kereskedelem, vendéglátás, és a lakosság élelmiszer-pazarlását is beleértve" - közölte Cseh Balázs.
Az egyesület elnöke hozzátette: egyelőre nem ismertek a Franciaországban elfogadott jogszabály részletei, így fontos kérdés például, hogy mely termékekre vonatkozik a kötelezettség.
"Ha ez egy törvényi kötelezettség, az nyilván arra vonatkozhat, ami már lejárat után lenne, de az meg már nem átadható. Ez egy jogilag nagyon nehezen kezelhető kérdés" - fogalmazott az egyesület elnöke.
Cseh Balázs arról is beszélt, hogy az élelmiszerbanknak öt élelmiszerlánccal van hosszú távú együttműködése.
"Ezek közül hárommal bolti szinten veszünk át lejáratos termékeket, és ezek között vannak pékáruk is, zöldség-gyümölcsök, de vannak friss áruk is, tejtermékek, húsáruk. Kiépítettünk egy olyan rendszert, amiben már néhány óra alatt, még aznap kora este átvéve még aznap el tudjuk juttatni a rászorulóknak. De hozzáteszem, hogy ez a rendszer még építés és fejlesztés alatt van" - közölte Cseh Balázs.
Az egyesület elnöke hangsúlyozta: az infrastruktúra kiépítése az egyik legfontosabb feladat, enélkül a jogszabályi kötelezettség nem sokat ér.
Hanganyag: Seres Gerda