"Valóban csak pontosításról van szó, a Facebook közösségi alapelveit érinti a változtatás. Igazából az eddig kicsit felületesen vagy pontatlanul megfogalmazott részeket tették egyértelműbbé, másrészt pedig olyan tájékoztatást adnak a felhasználóknak, ami fontos, hogy milyen esetben adják ki az adataikat a különböző állami megkeresések esetén. A Facebook azt írja a közösségi alapelvekben, hogy abban az esetben, ha valamilyen tartalom egy adott országban jogellenesnek minősül, de egyébként nem ütközik a Facebook közösségi alapelveibe, abban az esetben nem feltétlenül eltávolításról van szó, hanem lehet, hogy csak korlátozásról. Egyébként adatokat pedig a bűnüldöző hatóságok vagy bíróságok megkeresésére adnak ki, akkor is csak abban az esetben, ha maga az érintett felhasználó valamilyen oknál fogva önként ezt nem teljesíti" - hangsúlyozta Mayer Erika.
"Az az érzésem, hogy a Facebook arra törekszik, hogy a most már globális méreteket öltött felhasználói és megosztott tartalmai között egyfajta rendet próbáljon teremteni. Ezért volt szükséges pontosítani például a többször botrányba fulladt meztelenség kizárását, mert előfordult nem egyszer, hogy szoptató anyukák képeit gyerekestül távolították el a Facebookról, ami ellen az érintett anyukák már közösséget is formálva léptek fel. Most pontosították, hogy mi minősül olyan típusú meztelen ábrázolásnak, ami nem megengedhető. A gyűlöletbeszéd tilalmát pedig a magyar joghoz hasonlóan fogalmazta meg a közösségi oldal az alapelvei között" - emelte ki az internet jogász.
Hanganyag: Seres Gerda