A parlamenti választáson az MDF és az SZDSZ verseng majd egymással az első helyért. Ezt állapította meg a választás előtt két héttel készített felmérésében a Gallup Budapest Közvélemény- és Piackutató. A kutatás az ország lakosságát
reprezentáló 1000 fős minta alapján készült, és a mintavétel több mint 100 településre terjedt ki. A Kossuth Klubban tartott sajtótájékoztatón a szervezet képviselői elmondták: a biztos szavazók - tehát akik már döntöttek arról, hogy elmennek szavazni és azt is tudják, kire adják majd a voksukat -, 23,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az SZDSZ-re, 21,5 százalékuk pedig úgy, hogy az MDF-re szavaz. A további sorrend: Független Kisgazdapárt 17,4; Magyar Szocialista Párt 8,7; Magyarországi Szociáldemokrata Párt 7,7; Fidesz 5,7; Kereszténydemokrata Néppárt 4,9; Magyar Szocialista Munkáspárt 3,8 százalék.
A szovjet csapatok kivonása után kialakult helyzettel is foglalkozott ülésén a Minisztertanács. Bajnok Zsolt szóvivő ennek kapcsán közölte, hogy több mint 80 településen, csaknem 20 ezer hektár földterületen 300 ingatlan átadásáról-átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell gondoskodnia a magyar félnek. Az épületek értéke hozzávetőleges számítások szerint meghaladja a százmilliárd forintot. A kormány döntése értelmében az ingatlanokat és az építményeket a honvédelmi tárca veszi át. A helyi önkormányzatoké lesz viszont a kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. A magyar-szovjet megállapodásnak megfelelően magyar részről Annus Antal vezérőrnagyot, a vezérkari főnök általános helyettesét nevezték ki az egyezmény végrehajtását ellenőrző meghatalmazottá. Emellett külön tárcaközi bizottságot hívnak életre a kivonásokkal kapcsolatos rendkívül tennivalók összehangolására.
Függetlenségi nyilatkozata után a vilniusi parlament litván hatáskörbe rendelte az összes hivatalt, a gyárakat és az oktatási intézményeket. Vitautas Landsbergis, a parlament újonnan megválasztott elnöke, államfő sajtóértekezletén bejelentette, hogy levélben kérte többek között Bush amerikai és Mitterrand francia elnöktől a litván függetlenség elismerését. A deklarációk ugyanakkor a litván vezetők szerint is csak akkor válnak kézzelfogható valósággá, ha sikerül megerősíteni őket a Moszkvával folytatandó tárgyalásokon. Közben Tallinnban Észtország Kongresszusa, amely az ellenzéki szervezetek által létrehozott egyfajta párhuzamos parlamentként működik, a törvénytelen szovjet megszállást elítélő nyilatkozatot fogadott el, majd az ENSZ segítségét kérte a balti köztársaság szuverenitásának helyreállításához.
További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.