A jogszabály kormány által beterjesztett módosítása rendeletalkotási jogot biztosít a kabinetnek a többi közt a vallási vagy nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatban olyan módon, hogy annak során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt.
Az antiszegregációs kerekasztalban résztvevő szervezetek kérésére ez azzal egészül ki, hogy a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára.
Az MSZP azt kezdeményezte, hogy a témában egyáltalán ne biztosítson rendeletalkotási jogot a kormánynak a köznevelési törvény, álláspontjuk szerint ugyanis a kérdés így kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Javaslatukat a bizottság nem fogadta el.
A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Hozzátette: az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges az eljárásjogi kérdések rendezése.
Kedden tizenegy civil szervezet levélben arra kérte Székely László ombudsmant, szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény egy tervezett kormányzati módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné a gyerekek iskolai elkülönítését, az oktatásért felelős miniszternek felhatalmazást adva arra, hogy engedélyezze az iskoláknak a szegregálást.
A tárca még aznap azt közölte az MTI-vel: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.
A csütörtöki kerekasztal annak érdekében kezdeményezett változtatást a törvényen, hogy érhetőbbé váljon: a jogszabályokban nincs szó szegregáló feltételek kidolgozásáról.