Magyar György azt mondta: a választás érvénytelen lehet, ha négy aláírásnak bizonyíthatóan "nincs gazdája". Az okirathamisítás gyanúját a rendőrségnek kell kivizsgálnia.
A szabad demokraták akkor járnak el helyesen, ha a párton belüli vizsgálat eredményét a hatóságok rendelkezésére bocsátják - tette hozzá az ügyvéd.
Magyar György megjegyezte: egy politikai pártnak meg kell fontolnia, hogyan tálalja a vizsgálat megállapításait. Az ügyvéd abban sem lát kivetnivalót, hogy az ügyvivői testület a beszámoló megismerése után nem hoz azonnal döntést, illetve azt nem közli rögtön a nyilvánossággal.
Ha az a négy szavazat számított az eredménynél, akkor valószínűleg meg kell ismételni a választást. Azt azonban most még nem tudjuk, hogy a kérdéses négy szavazat érdemben befolyásolta-e az elnökválasztás végeredményét - tette hozzá.
Nem vesztik érvényüket a már meghozott döntések
A jogi szakértő kiemelte, hogy a pártok törvényességi szempontból nem tartoznak közvetlenül az ügyészség felügyelete alá. Ugyanakkor az ügység keresetet indíthat, ha törvénysértés történik. A szervezet bármely tagja a törvénysértéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, és a bíróság dönti el, hogy a történteket miként kell rendezni. Ezt lehet úgy is, hogy megsemmisíti a korábbi döntést, és összehívja a közgyűlést, illetve az országos tanácsot az új választásra - fűzte hozzá.
Magyar György szerint, mivel jóhiszemű választást kell feltételezni, az azóta hozott döntések nem vesztik érvényüket.
A megyei elnök beszámolója
Az elnökválasztás körülményeit kivizsgáló testület vezetője, Jüttner Csaba, a SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke pénteken azt mondta, hogy négy borsodi küldött nem vett részt a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésén, az aláírásuk azonban szerepelt a jelenléti íven.
Szabálytalanság történt, de arra nincs bizonyíték, hogy ezt valaki "megrendelte" volna, valamint arra sem, hogy a jelen nem lévő küldött helyett ténylegesen szavaztak volna - tette hozzá a politikus, aki szerint még kérdés, hogy a szabálytalanság befolyásolta-e az elnökválasztást.
Jüttner Csaba hozzátette: a vizsgálat egyelőre nem zárult le, mert az eredményt először az érintettek elé terjesztik, s csak utána derül ki, meg kell-e ismételni az elnökválasztó küldöttgyűlést.
Február elején pattant ki az ügy
Kóka János még február közepén indított egy belső vizsgálatot, miután a hónap elején a Hír Televízió egyik műsorában elhangzott, hogy tavaly a pártelnök-választáson többen a valódi küldöttek helyett szavaztak Kóka Jánosra. Ezt később az egyik borsodi küldött a nyilvánosság előtt el is ismerte.
Kóka János február közepén úgy fogalmazott: A Szabad Demokraták Szövetségében erős a gyanú, hogy a tavalyi elnökválasztáson és tisztújításon szabálytalanságok történtek.
A pártelnök hozzátette: sem ő, sem a párt vezetése nem tudja, hogy pontosan mi történt, de alapos a gyanú, hogy voltak szabálytalanságok. A történtek kivizsgálását a pártelnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökre, Jüttner Csabátra bízta, akinek minderre 30 nap állt a rendelkezésére.
Kóka János korábban az InfoRádióban kiemelte: ha a vizsgálat után az SZDSZ vezető testületeiben bármilyen kétely merül fel a tavalyi választás jogszerűségével kapcsolatban, akkor összehívhatnak egy új küldöttgyűlést, és ő készen áll az újbóli megmérettetésre.
Egy héttel később azonban Kaposváron már mást mondott. Arról beszélt, hogy nem akar lemondani, mivel nem felelős a tavalyi elnökválasztás körül kialakult botrányért.
A távirati iroda információi szerint Fodor Gábor jelenlegi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki az SZDSZ elnökválasztásán Kóka János riválisa volt még nem döntött arról, hogy adott esetben elindul-e újra az SZDSZ elnöki posztjáért.
Az SZDSZ-ben az elnökválasztáshoz, az ügyvivői testület jóváhagyása után, az országos tanácsot kell összehívni. Ha a tanács szerint is szükséges, akkor meg kell tartani a tisztújítást. De addig még hosszú hónapok telhetnek el.