A szabad demokrata képviselő a tandíj mellett érvelve természetesnek nevezte, hogy a képzés költségeihez hozzájáruljon az is, aki majd a felsőfokú végzettség előnyeit élvezi.
A volt oktatási miniszter visszautasította azt a felvetést, hogy a tandíj bevezetésének híre miatt jelentősen visszaesett volna az egyetemekre jelentkezők száma.
A sajtótájékoztatón bemutatott diagramokkal azt szemléltette, hogy 2003 és 2007 között a 18-19 éves korosztályban gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma. Hozzátette: jelentős csökkenés a 22 évnél idősebbek között figyelhető meg.
Ezt azzal magyarázta, hogy "torlódás" volt a felsőoktatásban, mert mindenki, aki korábban szerzett érettségit és tovább akart tanulni - és erre alkalmas is volt -, az bekerült a képzésbe.
Magyar Bálint kitért a diákjövedelmekre is. Mint mondta, a juttatások mértékét jelentősen megemelték, a hallgatói normatíva például évi 70 ezer forintról körülbelül 120 ezer forintra nőtt, és néhány év alatt hasonló összegre emelkedett a kollégiumi támogatás összege is.
A hallgatói bevételek között említette a politikus, hogy egy jól tanuló szegény diák körülbelül havi 40-80 ezer forint közötti összeget vehet fel támogatásokból, a diákhitel nélkül. A diákhitel összegét a 2001-es évi 210 ezer forintról az államilag finanszírozott hallgatóknál 400 ezer, míg az önköltséges oktatásban résztvevőknél 500 ezer forintra emelték.
Véleménye szerint így az emelés mértéke nagyjából megfelel a tandíj mértékének, tehát a tandíj utólagos képzési hozzájárulássá válik.
Hozzátette, hogy a Diákhitel Rt. szerint jó ütemben zajlanak a visszafizetések, a nem fizetők aránya kisebb, mint bármely más hitelkonstrukcióban.
Magyar Bálint kitért arra is, hogy a diákoknak, ha dolgoznak, lehetőségük van arra is, hogy egyéb bevételi forrásokhoz jussanak.
A politikus kiemelte, hogy a tandíj csupán a reform egyik eleme, mert az elmúlt több mint egy évtizedben az oktatás területén több reformlépés is történt. Példaként említette az egyetemi intézmények integrációját, a bolognai folyamathoz való csatlakozást, a térítések és juttatások jelentős növelését és a diákhitel bevezetését.
A felsőoktatási reform következő lépéseként említette azt a javaslatot, amely szerint az egyetemek és főiskolák az általuk kezelt állami vagyon tulajdonosaivá válhatnak a jövőben.
Mint mondta, ebben az ügyben már egyeztetnek Hiller István oktatási miniszterrel, Arató Gergely államtitkárral, Molnár Károllyal, a rektori konferencia elnökével, Mang Bélával, a felsőoktatási és tudományos tanács elnökével, illetve Nagy Jánossal, a nemzeti vagyontanács elnökével.
Mint elmondta, ennek nyomán kezd körvonalazódni egy közös megállapodás és együttműködés. Ez olyan garanciák mentén teszi lehetővé ennek a lépésnek a megtételét, amelyek biztosítják, hogy az így kapott vagyon hasznosuljon.Elzálogosítás
A választások előtt az SZDSZ szakpolitikusai arról beszéltek, hogy nem akarják bevezetni a tandíjat, mindenki számára jár egy ingyenes diploma; aki ezt megszerzi, az adó formájában fizeti majd vissza az állami támogatást - mondta az InfoRádiónak Ágh Péter fideszes képviselő.
Az ellenzéki politikus közölte: az Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre a diákhitelt, hogy annak összegéből a hallgatók mindennapjaikat finanszírozzák, jegyzeteket vegyenek, ebből fizessék az utazást vagy a kollégiumot.
"Ezzel szemben Magyar Bálint arra használná fel a diákhitelt, hogy kamatostul zálogosítsa el a fiatalok jövőjét", akiknek ebből a pénzből kell majd fizetniük a tandíjat, így már nem marad a mindennapi megélhetésre - mondta Ágh Péter, hozzáfűzve: a diákhitel kamatait jelentősen megemelték.