Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat a módosításokkal már megfelelő garanciákat tartalmaz, a felállítandó egyes testületekben pedig erősödik a civil kontrollt - mondta az egészségügyi miniszter az előterjesztés vitája elején elmondott expozéban.
Horváth Ágnes kiemelte, hogy a törvény lényege nem változott: fennmarad a kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, egységes és kötelező társadalombiztosítás.
Meggyőződésük, hogy a törvény megszünteti az ágazatban az igazságtalanságot, az alacsony hatásfokot, a pazarlást, a korrupciót és a politikai befolyást, miután tisztán állami alapon működve nem tudta megszüntetni - jelentette ki.
A törvény kapcsán a tárcavezető kitért arra, hogy kétfajta - pénztárak közötti és a betegekért folyó - verseny lesz, amelynek nyertesei a betegek és a biztosítottak lesznek.
Nem lesz "senki földje", mindenki tartozni fog valamelyik pénztárhoz, mindenki megkapja a szükséges ellátást, hiszen a pénztárak nem szelektálhatnak a tagok között - fejtette ki Horváth Ágnes.
A pénztári ellenőrzésről azt mondta, azt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) végzi majd, a pénztár finanszírozását a fejkvótából oldják meg, amely a jövedelemarányos járulékokból és az állam által befizetett összegekből tevődik össze. Megemlítette azt is, hogy az új rendszer elindításával nem fognak emelkedni a járulékok.
Horváth Ágnes beszélt a zárt körű részvénytársaságként működő pénztárak nyereségéről is. Mint megjegyezte, ezt a nyereséget 0,98 százalékban maximalizálták, de ezt a hasznot is csak három év után vehetik ki, a nyereség pedig nem garantált, az a pénztár helyes működésétől függ.
Az egészségügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalmi kontrollt is erősítették. A pénztárak felügyelőbizottságába, illetve a felügyelet mellett működő tanácsba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának két-két tagja delegálható.
Az Országos Kockázatközösségi Alapba (OKA) a pénztárak egyfajta önrészt fizetnek, így a nagy értékű beavatkozások költségei megoszlanak a pénztárak és az OKA között - mondta Horváth Ágnes.Az MSZP szerint az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat összhangban áll az alkotmánnyal.
Vojnik Mária kiemelte: az alkotmány lehetővé teszi a magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába. Hozzátette: a javaslat megfelel annak a célnak, hogy a Magyarország területén élő biztosítottak számára kialakítsák azt a biztonsági rendszert, amely jobb egészségügyi ellátáshoz vezet.
Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök átirata többletgaranciákat és egyértelműbb szabályok meghozását kérte a parlamenttől.
A kormány érdemben és részletesen megvizsgálta a köztársasági elnök felvetéseit. A módosító indítványok egy része az egységes társadalombiztosítás megerősített deklarációjáról szól - szögezte le Vojnik Mária.
Mint mondta: a törvényjavaslat minden biztosított számára azonos feltételeket teremt a gyógyító eljárásokhoz való hozzáférésre és a rehabilitációra. Kiemelte: a javaslatban szerepel az is, hogy törvénynek kell előírnia, és minden évben újra meg kell határozni az Országos Kockázatkezelő Alapból finanszírozandó ellátásokat.
Fidesz: ez több-biztosítós rendszer
Mikola István (Fidesz) azt mondta, hogy Magyarországon versenypiaci több-biztosítós rendszer lesz. Hozzátette: szó sincs garanciáról és a betegellátás minőségének megőrzéséről.
A fideszes szakpolitikus felidézte, hogy 2001-ben az egészségügyi ellátórendszer magánosításáról szóló törvényt, ami az egészségügybe a tőkebevonás lehetőségéről szól, még a pártja által vezetett kormány alkotta meg.
Mikola István szerint a magyar emberekre az egészségügy átalakítását ilyen módon "nem szabad rászabadítani".
Ez a törvényjavaslat a magánbiztosítási és egészségügyi ellátórendszerek, valamint az állami, illetve társadalombiztosítási rendszerek legrosszabb tulajdonságait ötvözi - jelentette ki.
Mikola István arra a kérdésre vár választ, hogy mi az a probléma a magyar egészségügyben, amelyet csak a magán pénzügyi befektetőkkel lehet megoldani.
"Az egészségügy nem a profitról szól, hanem a szeretetről, az egymásról való gondoskodásról, az orvosnak a beteggel való együttérzéséről, amiről önök mintha nem is tudnának" - intézte szavait a kormány tagjaihoz a fideszes képviselő.Béki Gabriella (SZDSZ) szerint az államfő a jelenlegi helyzetből indult ki, ez pedig az, hogy az egészségügyben komoly problémát jelent a hálapénz, a forrás-, a nővér- és az orvoshiány.
Elvileg egyet lehet érteni azzal az észrevétellel, hogy az átalakítást a társadalom támogatásával kell véghezvinni. Azonban a konszenzus iránti igény a mai belpolitikai légkörben illúzió, a rendszerváltozás óta semmilyen reformtörvény nem született meg konszenzussal - mondta Béki Gabriella.
A liberális politikus szerint igaza van az államfőnek abban, hogy az érdekvédelmi és civil szervezetek decemberben nem kapták időben kézhez a törvényjavaslatot. Ugyanakkor ezek a csoportok felkészületlenül fogalmazzák meg kritikáikat - tette hozzá.
A képviselő megjegyezte: az államfő kevesellte a versenyt, de ha garanciákat akarunk a törvényben, korlátozni kell a teljesen szabad versenyt.
Az államfői átirat utal a hatástanulmányok hiányára is. Ennek a javaslatnak a hátterében nagyon sok háttértanulmány készült el - emelte ki Béki Gabriella, aki szerint a világon mindenhol finanszírozási gondokkal küszködik az egészségbiztosítási rendszer.
Az SZDSZ szakpolitikusa kiemelte: alkotmányossági szempontból nem kifogásolta a törvényt Sólyom László.
KDNP: a betegek röghöz kötése zajlik
A KDNP-s Nagy Kálmán szerint a törvénnyel kapcsolatos kifogásoknak se szeri, se száma.
A képviselő kiemelte: jelenleg a betegek röghöz kötése zajlik, az ellátórendszer statikussá válik, ami azt fogja eredményezni, hogy az emberek nem fognak eljutni az ellátóhelyekhez.
Budapest-centrikus ellátás jön létre, a vidék nyomora mellett - fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő.
Nagy Kálmán azt mondta, hogy a kormánypártok a szolgáltatók versenyéről beszélnek, de kérdés, eközben az ellátások közötti különbségeket csökkentik-e.
A betegek kiszolgáltatottabbá válnak, mint valaha - vélekedett Nagy Kálmán, aki a jelenlegi vitát játéknak nevezte az emberekkel.
MDF: alkotmányellenes a javaslat
Csáky András (MDF) felszólalásában kiemelte: pártja sajnálja, hogy a köztársasági elnök nem küldte normakontrollra a törvényt, mivel az MDF alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt.
Az ellenzéki képviselő visszatérést szorgalmazott az alkotmányos keretek közé. Szerinte egyértelművé kell tenni, hogy mit lehet tenni a demokratikus jogállamban.
Alkotmányosan aggályos egyebek mellett, hogy bizonyos nem sürgős ellátások esetében engedélyeztetési eljárást ír elő a javaslat - mondta Csáky András.
Az MDF-es politikus szerint áttekinthetetlen hatása lesz a törvény elfogadásának, nem lehet tudni, hogyan fog működni a rendszer és a törvény bizonytalanságban tartja a szolgáltatók egy részét.