Kereszty Éva orvos-jogász szerint: a jelenlegi rendszer rosszul működik és sokszor még törvényi kötelezettségeinek sem tesz eleget. Példaként említette, hogy az APEH a szabályozás értelmében 1999-től köteles lenne minden járulékfizetőnek évente értesítést küldeni a befizetett járulékokról.
Hozzátette: az új rendszer sokkal jobban szervezett ellátást és magasabb szolgáltatói színvonalat garantál. Ezen kívül megtöri az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopóliumát.
Mint mondta, az OEP jelenleg állam az államban, miközben nem jelent valódi kontrollt. A betegek eközben nem érzik azt, hogy valóban biztosítottak, belesüppedtek abba a 25 évvel ezelőtti érzésbe, hogy az állam gondoskodik róluk.
A valódi biztosítotti viszonyhoz szerinte az kell, hogy az egyéni felelősség nagyobb szerepet kapjon. Ennek egyik eszköze lehet, ha az emberek szimpátia alapon választhatnak pénztárat.
Rámutatott: lehetőség lesz arra, hogy a biztosítók egy ellátásért az alapárnál 10 százalékkal magasabb összeget fizessenek, amelyet a jobb ellátást nyújtó kórház munkabérre vagy a műszerpark fejlesztésére fordíthat.
Bauer Tamás közgazdász, volt szabad demokrata képviselő úgy vélte: a rendszer a biztosítók bevonásával hatékonyabban tud majd működni, és valóban versenyt tud teremteni a szolgáltatók között, amivel a korrupció idővel kiszorulhat az egészségügyből.
László Imre, a Szent Imre kórház főigazgatója úgy látja: a törvény megszüntetné a pazarló és fölösleges párhuzamosságokat az egészségügy területén és a kórházakat valóban gazdaságos és hatékony működésre ösztönözné.
Az ellenvélemények
Németh György közgazdász úgy vélte: a magánbiztosítók bevonása az egészségügybe még egy külföldi országban sem vezetett sikeres és jól működő egészségügyi rendszerhez. Hozzátette: változtatásra szükség van, ám nem a törvényben foglaltak szerint.
A változtatás egyik legfőbb gátja a Magyarországon széles körben elterjedt hálapénz intézménye, amely az egészségügyre fordított összeg majd tíz százalékát teszi ki - tette hozzá.
Sinkó Eszter közgazdász szerint az egészségbiztosítási törvényben felvázolt modell nem orvosolná az egészségügyi rendszer alapvető hibáit. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Menedzserképző Központjának főmunkatársa hozzátette: az új rendszer a betegek számára több kellemetlenséget hoz majd, mint hasznot.
Szerinte a rendszer előnye szerény mértékű, amelyet más módon is meg lehetne oldani. Kifogásolta például azt, az egészségbiztosító - amely szerinte sem működik megfelelően -, nem kapott elegendő jogosítványt az ellátók ellenőrzésére. Ezt a magánbiztosítók megkapják majd, így természetesen hatékonyabban tudják majd felügyelni a rendszert.
Az OEP-nek eddig arra sem volt lehetősége, hogy szelektáljon a szolgáltatók között, a magánbiztosítók ezt is megtehetik majd.
Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy az ellátórendszer legnagyobb hibája az alulfinanszírozottság, amelyet a magánbiztosítók bevonása sem old meg.
Mihályi Péter közgazdász azt hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügybe az elkövetkezendő 15-20 évben biztosan nem kerül jelentős plusz állami forrás, mivel a költségvetés szűkös keretei ezt nem teszik lehetővé; így ezekből a lehetőségekből kell kihozni a legjobbat - tette hozzá az SZDSZ eredeti biztosítási koncepciójának kidolgozója.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt igazgatója hozzátette: az új rendszer sem a rosszul fizetett orvosok és nővérek bérezésében, sem a betegellátásban nem hozna javulást. Szilvási István orvosprofesszor szerint azonban a rendszer egyik legfőbb problémája az alulfinanszírozottság, ezen pedig a biztosítók sem tudnak segíteni.
Hanganyag: Seres Gerda