Az államtitkot kiszivárogtató hivatalnokok és az ezeket nyilvánosságra hozó civil szervezetek és újságírók nagyobb védelmét rögzítené a készülő titoktörvényben a Közép-Európai Egyetem és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet. Szerintük a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az állami szervezet jogosan titkosított-e dokumentumokat.
Jogvédő szervezetek szerint az eredeti tervezetnél jobb, de még mindig számos ponton módosítani kell a készülő titoktörvényt.
A Közép-Európai Egyetem Médiaközpontjának szólásszabadságjog-kutatója szerint nagy előrelépés, hogy a jogszabály leszögezi: egy adat csak akkor titkosítható, ha a titkosításhoz fűződő érdek erősebb a nyilvánossághoz fűződő érdeknél, és ezt a bíróságnak kell meghatároznia.
Molnár Péter szerint fontos, hogy a titok kiszivárogtatója ne legyen büntethető, és ne lehessen indokolatlanul hosszú időre titkosítani adatokat.
Az egyetemi kutató azt mondta, hogy az államtitkok kezelésének a szellemiségén kell változtatni.