Tóth Zoltán a népszavazási kezdeményezés jogi forgatókönyvét ismertetve elmondta: az Országos Választási Bizottság (OVB) döntésének kihirdetése után három nap jogorvoslati határidő áll rendelkezésre, ezalatt bárki kifogással élhet a határozat ellen. (Élt is, mindhárom kérdést megtámadták.)
Ezután a Legfelsőbb Bíróság három nap alatt bírálja el a jogorvoslati kérelmet. Ez a döntés kétirányú lehet: a kérelmeket elutasítva zöld utat adhat a népszavazási kezdeményezés előrehaladásának, vagy az indítványokat elfogadva megsemmisítheti az OVB döntését. Utóbbi esetben megszakad a kezdeményezés útja.
Ha zöld utat kap a kezdeményezés, ahogyan az most is történt, akkor az OVB vezetője a jogerős döntéssel együtt megküldi a népszavazási kezdeményezést a parlament elnökének, aki konzultál a parlamenti pártokkal.
Az LB után a parlament dönt
Ezt követően a parlament plenáris ülésén kell dönteni a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezt a döntést még meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon, végső soron a taláros testület mondja ki a népszavazás megtartásának vagy elutasításának kérdésében a döntést - fejtette ki a választási szakértő.
Ezután - 15 napon belül - a köztársasági elnök tűzi ki a referendum időpontját, amelyet a voksolás előtt legalább 43 nappal előbb ki kell hirdetni, maximum 90 napon belül meg kell tartani a népszavazást.
Télből a nyárba
Tóth Zoltán szerint, ha minden állami szerv a lehető leggyorsabban cselekszik, és összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését is, akkor már január végén-február elején megtartható a referendum.
A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy reálisabb a március-áprilisi időpont, de "nem lepődne meg", ha csak nyáron szavazhatnának az emberek.
Átlagosan másfél évnyi átfutási idő kell, amíg egy lakossági kezdeményezésű népszavazás megtartható - tette hozzá Tóth Zoltán.
Hanganyag: Herczeg Zsolt