A meghívott helyi civil szervezetek képviselői szerint a válasz egyértelműen nem. Ezen a véleményen volt Koncz Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke, illetve Fejérdi Tamás, a világörökség-védelmi bizottság részéről.
Rónavölgyi Endréné szocialista országgyűlési képviselő és Szerencs polgármestere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a területen helyenként 26 százalékos a munkanélküliség és a 4.000 szőlőművelőn, a náluk dolgozó 15.000 idénymunkáson kívül 100.000 zempléni jogos igénye, hogy legyen munkája.
Közölte: az erőmű engedélyezésekor mindenben a jogszabályok szerint jártak el az engedélyező hatóságok, önkormányzatok, a létesítmény az európai normák szerint épül meg, és végső soron környezetvédelmi célokat szolgál, mert mezőgazdasági hulladékokat hasznosít. Az erőmű nem a világörökségi területen, hanem annak védőzónájában épül egy ipari parkban, amely nem áll védettség alatt.
A szerencsi polgármester szerint a nagymennyiségű tüzelőanyag odaszállítása miatt nem az erőművet kellene leállítani, hanem végre Zemplénben is gondot kellene fordítani az útépítésre.
Rónavölgyi Endréné kifogásolta azt is, hogy a civilek az UNESCO-központhoz fordultak panaszukkal, kivitték a magyar ügyet nemzetközi színtérre, pedig azt előbb itt kellett volna megoldani.
Fejérdi Tamás viszont arról tájékoztatta a bizottságot, hogy egy ilyen mértékű beruházásról hivatalból kötelessége tájékoztatni az országnak az UNESCO Központot. Hangsúlyozta, ami a világörökség területén történik, az nem csupán egy megye vagy egy ország ügye, hanem nemzetközi vonatkozásai vannak.
Az szerinte is igaz, hogy jogsértés nem történt az erőmű engedélyeztetése során, ugyanakkor a világörökségi státussal együtt a területre kidolgozott kezelési tervnek sem felel meg ez a beruházás.
Azonban kellő törvényi felhatalmazás nélkül ennek a kezelési tervnek nincs jogi érvénye, a helyi önkormányzatokon múlott, hogy miként és mennyiben alkalmazzák azt területrendezési szabályozásukban.
Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke kifejezte: nem tudja eldönteni, hogy a megszólalók közül kinek volt igaza, valamennyi vélemény meggyőzően hangzott. Attól viszont, hogy egy engedélyezés jogszerű volt, még lehetnek ezzel problémák.
A világörökségi területek kezelési terveinek érvényesülését törvénnyel kellene elősegíteni - tette hozzá.
Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke szerint is szükség volna a probléma jogi környezetének értékelésére, arra, hogy kérjék a kormánytól a világörökséghez tartozó területek kellő védelmét garantáló törvény, vagy törvénymódosítás előkészítését.