Sokrétegű a közbeszéd az 1956-os forradalomról - vélekedett Rainer M. János. A történész az InfoRádiónak elmondta: sokan objektíven beszélnek '56-ról, de nem ez az általános.
Az 1956-os Intézet főigazgatója kiemelte: elkülönülnek az '56-ról való beszéd különböző formái, hiszen van, aki politikai, történelmi és személyes szempontból tekint a forradalomra.
Az '56-os forradalomnak helye van a nemzeti emlékezetben, olyan örökség és hagyomány, amelyből értékeket lehetne leképezni, de a közbeszédből ez nem nyilvánvaló - mondta a történész.
Kevés nyilas volt börtönben '56-ban
Rainer M. János szerint Havas Szófia MSZP-s képviselő közelmúltban adott nyilatkozata a tények szempontjából nem állja meg a helyét. Kiemelte: kevés nyilaskeresztes volt börtönben 56-ban, és akik akkor szabadultak, ritkán léptek fel nyíltan, zsidókra vadászva. Akadtak antiszemita jelenségek '56-ban, de kis számban, és nem kapcsolódtak össze a nyilaskeresztes szimbolikával - tette hozzá.
A főigazgató kiemelte: senkinek nem kötelező 56-ot forradalomnak nevezni, ám az probléma, hogy egy országgyűlési képviselő, a népszuverenitás letéteményese, ilyeneket mond.
Rainer M. János szerint a Kádár-rendszer végig arra törekedett, hogy felszámolja '56 emlékét.
33 év kiesett
Az még nyitott kérdés, hogy a mai társadalom mennyire tartja magáénak '56-t, és milyen üzeneteket olvas ki belőle, mert még nem telt el elég idő - tette hozzá a történész.
A főigazgató hangsúlyozta: 1956 emlékezetéből 33 év kiesett, és 1989-ben elölről kellett kezdeni az emlékezést. Fel kell dolgozni, szembe kell nézni az eseménnyel, és ez egy hosszú folyamat, amelynek még nem vagyunk a végén - tette hozzá.
Hanganyag: Seres Gerda