A tudományos akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette: a korrupció olyan, mint a rejtett gazdaság, nem lehet, és nem is érdemes kiirtani.
Minden országban megvan a korrupciónak egy normális, optimális szintje. Kérdés, hogy ha az optimális szint fölött vagyunk, le tudunk-e ez alá menni, illetve hosszú távon tudjuk-e alakítani ezt a szintet - jegyezte meg a közgazdász, hozzátéve: a korrupció nem más, mint a piaci defektusok megoldása, a piac meghosszabbított keze.
Ha sorban állásnál valaki gyorsabb ügyintézést szeretne, akkor fizet. Ezt a korrupciós helyzetet úgy lehet megszüntetni, hogy felszámoljuk a hosszú sorban állást. Jó példa erre a földhivatalok vagy az útlevél-ügyintézés - sorolta a pozitív példákat Tóth István János.
Ha kamerák vizsgálják az autópálya-matrica meglétét, és nem ellenőrök, akkor nincs korrupciós helyzet, mert a kamerát nem tudom korrumpálni - mondott egy másik példát a kutató.
Feketegazdaság
A rejtett gazdaság kifehérítésének lehetséges módszerei közül a büntetésről Tóth István János azt mondta: a büntetési tételek növelése csak egy határig hatékony, és jobb, ha a bírság vagyoni.
Sokkal kisebb társadalmi költsége van annak, ha a börtönbe kerülés helyett az illető tovább dolgozhat, de tíz-húsz évig levonják a jövedelméből a büntetés részleteit - indokolt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ami az ellenőrzéseket illeti, a magyar adóhatóság nagyon profi abból a szempontból, hogy jól kiválasztja azokat a területeket, amelyeket érdemes kiemelten ellenőrizni; az APEH számítógépes háttere pedig talán a legjobb a magyar állami szervek közül - tért át egy másik területre a szakértő.
Tóth István János szerint az intézményi-jogi környezet javítása a legfontosabb; tisztább adótörvényekre van szükség, hogy azok mellett nehezebb legyen az adócsalás. Ez egyszerűsítést, a gumiszabályok eltüntetését jelenti.
Hanganyag: Szûcs Péter