Körösényi András azt mondta, a '90-es évek közepén a MIÉP több tízezer fős nagygyűléseket tartott, ehhez képest a Magyar Gárda 56 tagja nem jelentős.
Pártok nincsenek, csak események
Mint mondta, a környezetünkben is van olyan ország, ahol valóban előre törtek a szélsőjobboldali erők.
Ez meglátszik a választások eredményén is, a radikálisok által alapított pártok bekerülnek a parlamentbe, vagy akár a kormányba is, de mindenképpen beleszólnak a döntéshozatalba.
Ezzel szemben vannak olyan országok - Magyarország is ilyen -, ahol csak "esemény vannak", és azok kapcsán lehet a szélsőjobboldal előretöréséről beszélni.
A politika pedig beszél is - mondta az ELTE tanára, aki szerint 10 évvel ezelőtt még sokkal inkább jelen volt Magyarországon a radikalizmus. A MIÉP akkor még több tízezer ember részvételével tartott nagygyűléseket.
Ma azonban, ha jelen is van, egy parlamenten kívüli párt, a Jobbik képviseli ezt a nézetet, amely azonban Körösényi András szerint a politika perifériáján van.
Nem rosszabb a helyzet, mint máshol
A politológus szerint Magyarországon nem erősebb a radikalizmus, mint a környező országokban, csak látványosabb. A televíziók gyakrabban mutatják az Árpád-sávos zászlót lengető embereket.
Hozzátette: a '90-es évek közepe óta a baloldali pártok témája a szélsőjobboldal, a Fidesz viszont évek óta nem tud ezzel mit kezdeni.
A jelenlegi helyzetet, a Magyar Gárda megalakulását a baloldal rutinszerűen használta ki - mondta Körösényi András.
Ezzel szemben a Fidesz jött leginkább zavarba, politikusaik között volt, aki elhatárolódott a Magyar Gárdától és volt, aki nem.
A politológus egyetért Stumpf Istvánnal, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterével abban, hogy ha a legnagyobb ellenzéki párt elhatárolódna a Jobbiktól, azzal valószínűleg több szavazót nyerne a mérsékeltek körében, mint amennyit elveszítene a szélsőségeseknél.
Hanganyag: Nagy Tamás