Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezte, hogy minden ország dolgozza ki a maga rákellenes programját. Az akcióhoz Magyarország is csatlakozott, és az így elkészült Nemzeti Rákellenes Program 2006-ban kormányprogram lett, így kormányzati támogatást is kapott - mondta az InfoRádiónak Kásler Miklós.
Az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa közölte: a magyar programot nemzetközileg is magasra értékelték, figyelembe vették a WHO irányelveinek kidolgozásánál, és kvalifikálta a UICC, egy nagy nemzetközi rákellenes szervezet.
A program legfontosabb megvalósult elemei között van az onkoterápiás protokoll, amelyet Európában elsőként Magyarországon vezettek be, emellett 1998-ban megjelent az első onkológiai egyetemi tankönyv. Lényeges volt a sugárterápia fejlesztése, a vastag- és végbélrákszűrés modelljellegű, valamint az emlőrák népességszintű szűrése.
Egyelőre azonban nem történt meg a struktúra - egy központi intézet, és a lakosságszámnak megfelelő, speciálisan képzett embereket tömörítő regionális, illetve megyei onkológiai centrumok - kialakítása - tette hozzá Kásler Miklós.
Perifériás érdekek
A szakértő elmondta: hamarosan akkreditálják a teljes európai onkológiai ellátórendszert, az első négy intézmény között lesz az Országos Onkológiai Intézet, ez azonban perifériás érdekeket is sért.
"Rengeteg az álszakértő, és a perifériás érdekek mellett érvelő úgynevezett szakértő ebben a kérdésben" - jelentette ki az Országos Onkológiai Intézet vezetője.
Itt rendkívül nagy a tét, rákos betegségről van szó, a hiba lehetőségét pedig minimalizálni kell. Ennek a módszere pedig a centralizálás - fűzte hozzá Kásler Miklós.
Ezután a magyarországi betegek rendkívül drága és hatásos terápiákat kaphatnak majd, ezeket a kezeléseket azonban csak az onkológiai teamek adhatják meg nekik - mondta.
"Pontosan tudom, mit kell tenni ahhoz, hogy a betegek jól járjanak: nőjön a túlélési esélyük, vagy a lehetőségük arra, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek" - közölte a szakértő.
Hanganyag: Torda Júlia