A konzul segít a külföldön bajbajutottaknak, de csak ha azt az érintett is kéri. Máskülönben a diplomatának nincs jogosultsága eljárni. Ha egy országban nincs magyar külképviselet, akkor bármelyik európai uniós konzulátuson lehet segítséget kérni. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályvezetője budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly 80 ezer esetben keresték meg a magyarok a külképviseleteket. Berta Krisztina elmondta: a diplomaták baleset, bűncselekmény, vagy katasztrófák esetében tudnak segíteni.
"Rengeteg olyan elképzelés van, amelyet képtelenség teljesíteni. Rendezetlen számlákat, bírságokat, a konzuli szolgálat nem fogja a külföldön tartózkodó helyett megtenni. Helyi jogszabályok alól mentességet sem tudunk szerezni. Bíróságon nem tud eljárni a konzul, de segít" - hangsúlyozta a diplomata.
A schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozással kapcsolatban az InfoRádió kérdésére a főosztályvezető azt mondta: Magyarország fölkészültsége kimagaslóan jó, és ezt az uniós illetékesek is elismerik. A szlovákok korábbi lemaradásukat pedig behozták - tette hozzá. Arra kérdésre, hogy a schengeni csatlakozás után továbbra is személyivel mehetünk-e Horvátországba, Barta Krisztina igennel felelt.
A nemzeti vízummal kapcsolatban, amelyet határon túli magyarok kérhetnek 5 év időtartamra, a főosztályvezető elmondta: eddig 4100 darabot adtak ki. Január elsejétől, amikortól a tervek szerint Magyarország is a schengeni térség része lesz, ezek az engedélyek a schengeni tagállamok területére is érvényesek lesznek. Tehát egy szabadkai vagy ungvári magyar nem csak az anyaországba látogathat el a vízummal, hanem akár a Németországban élő rokonait is fölkeresheti.
Hanganyag: Póth Attila