Miért éppen négyjegyű a PIN-kód?

Infostart
2007. június 26. 06:35
Ma már szinte elképzelhetetlen az életünk az ATM-automaták nélkül, melyekből világszerte több mint másfél millió működik. De miért lett éppen négyjegyű a pénzfelvételhez használt PIN-kód?

A Népszabadság beszámol a szocialisták megrendelésére készült életmódkutatásról. Több játszóteret, kerékpárutat, kevesebb plázát, olcsóbb és gyorsabb tömegközlekedést szeretnének a budapestiek, akik jelentős része visszasírja a gyerekkorát - derül ki a kutatásból. A főváros lakóinak kedvenc járata a 4-6-os villamos, kedvenc helyük a Margit-sziget és a Városliget, a Vár a Gellért hegy és a Duna part. A megkérdezettek többsége szerint Budapest ugyan olyan érdekes, mint Prága, de Bécsnél mindenképpen vonzóbb.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottság az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól az őszi emberi jogi jogsértésekről szóló eddig titkos rendőrségi jelentés nyilvánosságra hozatalát kérték. A rendőrség csak a dokumentum szerkesztett változatát tárná a nyilvánosság elé, arra hivatkozva, hogy az anyag államtitkokat, illetve szolgálati titkokat tartalmaz.

Az Index.hu arra keresi a választ, hogy miért lett négyjegyű a PIN-kód. Negyven évvel ezelőtt, 1967. június 27-én egy színész pénzt vett fel egy londoni automatából. Ez volt az első ilyen tranzakció. Az ATM feltalálója, John Shepherd-Barron kedden 82 éves. Találmányából a világon 1,6 millió működik. Bankkártyák akkor még nem voltak, így az automatákhoz csekkeket használtak. Ezek a csekkek enyhén radioaktívak voltak, hogy a gép fel tudja ismerni őket. Az azonosításhoz PIN-számot is kellett használni. Shepherd-Barronnak a hatjegyű katonai számáról jutott eszébe az ötlet, még évek után is emlékezett rá. A módszert kipróbálta a feleségén is, aki azonban csak négy számot tudott könnyen megjegyezni. Emiatt lett négyjegyű a PIN-kód mindenhol a világon.

A Világgazdaság szerint a bevezetendő tandíj az egyik oka lehet annak, hogy az idén jóval kevesebben pályáznak egyetemekre, főiskolákra, mint a korábbi években. A csökkenés oka az is, hogy az elmúlt időszakban a jelentkezők kétharmada az "idősebb", nem frissen érettségizett korosztályból került ki. A felsőoktatási rendszer átalakítása, a felvételi eljárásban bekövetkezett változások, és a diplomás munkanélküliek arányának növekedése is csökkenthette a kedvet. Sokan inkább megbecsült kétkezi munkát választanak maguknak.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amik arról szóltak, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak tönkreteszik a dohányipart. A londoni székhelyű British American Tobacco és az Imperial Tobacco Group részvényárfolyama több mint kétszeresére nőtt azóta, hogy 2004-ben bevezették az első dohányzási tilalmakat. A British American Tobacco profitja 2003-óta megháromszorozódott, az Imperial nyeresége idén várhatóan 6,2 százalékkal nő. A dohányosokat sem a tilalmak, sem az áremelések nem riasztják el: Írországban az éttermi dohányzás betiltása óta 15 százalékkal többet fizetnek a cigarettáért.

A Pénzcentrum.hu cikkéből kiderül, hogy az elmúlt évben az életbiztosítási termékek díjbevételei, részben a kamatadó hatására, szárnyra kaptak. Igaz a piacnak ezen részét, a unit-linked konstrukciók, ezek között is az egyszeri díjas termékek emelték a magasba. Azonban egyre jobban előtérbe kerülnek a kockázati biztosítások is. Ez egyrészt köszönhető a lakáshitelek felfutásának, másrészt a cégek is kezdik felismerni a vezetői javadalmazás ezen formáját. Bár alapvetően még mindig inkább az autójukat biztosítják az emberek, mintsem a saját életüket.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást