Rendkívül fontosnak ítélte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, hogy "az integrációs folyamat megmenekült az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén született megállapodás eredményeként".
A németországi Kielben tartózkodó magyar parlamenti elnök hangsúlyozta, hogy Európa - mint fogalmazott - " kompromisszum-kultúrában" példát mutatott. A kompromisszumok lényegét tekintve Magyarország számára különösen fontos, hogy az alapjogi charta a reformszerződés kötelező része lett, továbbá, hogy a megegyezés kimondta: Schengennek december 31-től működnie kell.
Ez a két terület Magyarország számára különösen jelentős - emelte ki Szili Katalin, aki pozitívumként említette azt is, hogy a nemzeti parlamentek számára az eddiginél több idő - azaz hat hét helyett nyolc hét - áll rendelkezésre a szubszidiaritás, azaz annak vizsgálatára, hogy egy-egy ügy nemzeti hatáskörbe tartozik-e, vagy nem.