A miniszter elmondta: 1980-ban 1.180.000 általános iskolás volt, míg a mostani tanévben 855.000, és 2010-ben már csak 750.000 lesz. Eközben a tanári képzésben résztvevők száma több mint négyszeresére emelkedett.
A két tendencia egyszerre érvényesül országunkban: radikálisan csökkenő gyermeklétszám mellett emelkedik a pedagógusi, illetve a pedagógusi diplomát szerző hallgatói létszám. Ez a folyamat jutott el odáig, hogy nélkülözhetetlenné vált a beavatkozás, az óraszám emelése és a kistérségi társulások törvényi szabályozása - mondta Hiller István.
Az oktatási miniszter közölte, hogy a jövő tanári állásairól nem a minisztérium, hanem az iskolafenntartók döntenek majd.
Az iskolafenntartók 90 százaléka önkormányzat, hét százaléka egyház, a további három százalék pedig alapítvány, egyesület vagy magániskola.
A miniszter közölte: a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 17 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy átképezzék azokat a pedagógusokat, akik nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni.
Kívánatosnak tartjuk, hogy az általános iskola alsó tagozatára a kistelepülések tanulói is saját falujukba járhassanak - jelentette ki Hiller István.
Hozzátette: a felső tagozat esetében, a jobb színvonalú oktatás érdekében, támogatják az integrációt, amiről azonban szintén az iskolák fenntartói dönthetnek.
Mondjuk ki, hogy mindenki számára világos legyen: ha nem tanulnak meg jól írni, olvasni, számolni, ha nem értik az elolvasott szöveget a tanulók, akkor egész életükben csak pótolni fognak. Erre nem lehet építeni a középiskolában majd számítógépes és idegen nyelvi oktatást - mondta Hiller István.
A felsőoktatással összefüggésben kijelentette: azt szeretnék, ha a diploma valós tudásértékkel bírna, és azt a munkaadók elfogadnák.
Akarjuk, nem akarjuk, a XXI. század legjelentősebb globális vetélkedése az információért és a tudás megszerzéséért folyik. Ennek legfontosabb terepe a felsőoktatás. Egy mai pécsi hallgatónak nemcsak egy szegedi diák lesz a konkurenciája, hanem egy pekingi, egy ottavai, vagy egy melbourne-i is. A munkaerőpiacon, amikor a tudást állássá akarják változtatni, akkor ezzel a társasággal együtt kell megmérkőzniük - mondta az oktatási tárca vezetője.
Hiller István véleménye szerint a mai hallgatói létszám mellett már nehéz színvonalas képzést adni.
Közölte: a parlament előtt lévő törvénymódosítás hosszú időre, három-négy évre előírja, hogy mekkora legyen a szféra állami költségvetési támogatása.
Idén 214 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az összeg 2010-ig 241 milliárdra nő - mondta a miniszter.
Hozzátette: az állami támogatás döntő többségét a hallgatók "viszik" az intézményekbe.
Ha jó színvonalon teljesítő hallgató jelentkezik az adott intézményben, akkor ő fogja elnyerni az állami támogatást. Vagyis: elképzelhető, hogy a rosszabb képzést kínáló intézményekbe már nem jut államilag támogatott hallgató - mondta a tárca irányítója.
Ebben az esetben az intézmény előtt ott az integráció lehetősége egy másik intézménnyel és a színvonal emelése. Nem az a cél, hogy mindenkit ugyanúgy támogassunk. A cél a színvonal támogatása. A felsőoktatás egy nagy piac. Ezen a piacon a legnagyobb megrendelő a magyar állam. Azt a képzést érdemes megrendelnie a magyar államnak, amelyik a legszínvonalasabb - jelentette ki a miniszter.
Én a felsőoktatás privatizációját nem támogatom, sőt, ellenzem. Az államnak helye és szerepe van a magyar felsőoktatásban - mondta Hiller István.
Hanganyag: Kocsonya Zoltán