A drága mozijegyért cserébe reklámokat nézhetünk, a telefonszámlánk pedig azért nő, mert ahelyett, hogy elintéznénk banki ügyeinket, a pénzintézet legújabb hitelajánlatáról szóló hirdetését hallgatjuk.
Ezek után felmerül a kérdés: vajon mi szab gátat a kéretlen reklámoknak? És hogyan lehetséges, hogy a számunkra terhes hirdetésért még fizetnünk is kell?
Általánosságok a jogszabályban
Úgy tűnik, egyelőre sem jogi, sem írott etikai norma nem gátolja meg a cégeket a kéretlen reklámok közvetítésében. Az ügyfélszolgálatok működtetésére például csak általánosságokat fogalmaz meg a vonatkozó jogszabály - mondta el az InfoRádióban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője.
Olyan előírás tehát nem létezik, amely azt szabályozná, hogy az ügyfélnek milyen időtartam alatt kell eljutnia a keresett menüponthoz. A reklámokat tehát semmi nem tiltja, az általános elv azonban az, hogy a telefonos ügyfélszolgálatoknak elsősorban az ügyfelek igényeit kell kiszolgálniuk - monda Kathy Attila.
Dühös ügyfelek
A Magyar Reklámszövetséget azonban egyszer már felkereste egy feldühödött ügyfél, aki azt kifogásolta, hogy nem jut el a menürendszerig, amíg végig nem hallgatja a cég reklámját. A szövetség kimondta, hogy mindez etikátlan, szankciót azonban nem alkalmazhatnak.
Nincs előírás azzal kapcsolatban sem, hogy a mozifilm előtt milyen hosszan lehet hirdetéseket vetíteni. Jogi norma csak a televíziók által sugárzott hirdetések időtartamát szabályozza. Markovics Réka, a reklámszövetség főtitkára szerint a néző ilyenkor nem tehet mást, mint, hogy legközelebb más moziba meg.